.A fű túl vizes volt, így bent, a nappali közepén, a padlón feküdtem le. Szemem a mennyezeten, aztán lecsukódott. Emlékképek, érzések, s emlékszem mintha könnyek is elkezdtek volna folyni az arcomon. Én kezdtem el összezavarni mindent. Azt hittem, elég erős vagyok ehhez az úthoz, hogy meg tudom tartani a kialakított újbóli egyensúlyomat és azt, hogy… Tovább »

Napi Kabbala: ‘Augusztus 14., Szerda Lépj ki a komfortzónádból és legyél különösen türelmes és szeretetteljes mindenkivel, akivel ma találkozol.’ .Megannyi üzenet a levegőben. Megannyi üzenet a fejünkben, amikre talán nem is hallgatunk; talán? Egészen biztos. Reggel lefőzzük a kávét, kiülünk a teraszra cigarettával, felöltözünk aztán útnak indulunk a dolgunkra, hogy este hazaérjünk egy üres lakásba…. Tovább »

  3.nap Harmadik nap, péntek, s egyre közeledünk a végéhez. E sziget nap picit lagymatag volt, talán csak azért, mert a negyven fokból hirtelen húsz lett, de a végére az idei fesztivál egyik legjobb koncertjén lehetett részt venni! Na de menjünk csak sorba… 16:00 – Monophona. A Balaton Sound, party arénában. 18:00 – Dry the… Tovább »

2.nap Második nap, csütörtök, a magyar színpad szemszögéből a legjobb szigetes felhozatal. Ismételten a hét legmelegebb napja volt, látszott is, hogy kevesebben utaznak a héven, az utcákon alig vannak, a szigeten mindenki hűsítőt keress ilyen-olyan formában. Négykor a nagyszínpadon, Regina Spektor kezdett, az amerikai lány, ki kelet-európai felmenőkkel is rendelkezik. Lassú, néhol mélabús és a… Tovább »

1.nap 16:00 – Alex Clare. Egy magyar újságnak nyilatkozott a koncertje előtt, hogy ‘ő maga sem érti a négy órás kezdést, és nehezen viseli a meleget.’ Valahogy így voltunk mi is, de a tömeg a hőségriadó ellenére összegyűlt a nagyszínpad előtt. Ez a SZIGET egyik legjobb tanítása: motiválják egymást az emberek már azzal, hogy megjelennek,… Tovább »

0.nap Felszállsz, majd leszállsz az adott megállóban több magaddal együtt a hévről, s ahogy egymás után teszed a lábad, megcsap az ottani levegő, ami mintha azt mondaná, hogy ‘igen, megérkeztem!’ Egy hét, ami nem az összezavarodott érzéseidről, a kapcsolataidról, a különféle gondolataidról, a jövőképedről szól, szóval nem az érzelmek tengeréről, ami mindenegyes napon ott van… Tovább »

.Megfogom magunkat a fehér lepel alatt. Megfogom azokat a gondolatokat, tetteket, s dolgokat, amik talán nem is születhettek volna meg, ha nem ismertelek volna meg téged. Mennyi ‘volna meg’, mennyi óhajtás és bizonytalan idő. Vajon, hogy ér majd véget az élet, hogy lesz világvége és hogy lesz képszakadás? Ezen a kérdésen még mindig nagyban töprengek… Tovább »

.Írtál, és összeszorult a szívem. Elolvastam, és meglepődtem. Emlékszem, hogy még mosolyogtam is, aztán mégis ennyi lett. Nem éreztem késztetést, hogy leírjam neked a fejemben lévő gondolataimat, hogy érdeklődjek hogy létedről, egyszerűen csak írtál, írtam rá, de semmi olyat, amitől világot fogunk megváltani. Régen minden beszélgetésünk közben és után úgy éreztem, hogy most több lettem… Tovább »

.Este érkeztem meg, szatyrokkal, hála a leértékeléseknek és a kérdőjeles kapcsolatunknak, s te már rég otthon csücsültél. Beléptem az ajtón, a kanapéról felugrottál, átöleltél, éreztem csókod hevességét, a szatyrok súlyát ahogy egyszer csak eltűnnek a kezeimből. Régen volt már, hogy segítettél volna, ugye tudod, ugye nem meglepő, hogy meglep? Hajnalig beszélgettünk. Mindenről, s igazából semmiről… Tovább »

.Felkeltem, dalra fakadtam, kávét készítettem, felöltöztem, és elindultam. Egy saját magammal foglalkozó napot tervezek mára, és persze, hogy ilyenkor találsz meg. Még tartom a döntésemet, amit a piros ingben hoztam  tegnap reggel kócosan és mérgesen, még tartom. Felajánlottad, hogy elviszel kocsival a bevásárlóközpontba, hiszen mégis csak egyszerűbb és gyorsabb, de csak rád nevettem, kiléptem a… Tovább »