Annyi mindent jelent nekem ez a CoffeeandStyle blog, hogy azt el sem lehet mondani. A saját magam kis világa a többi emberkével együtt: nekem nem az a feladatom, hogy csak a boldog és tökéletes kirakatot mutassam meg, hanem úgy mindent meg szeretnék mutatni, hogy az emberek megértsék, minden hozzánk tartozik. Lehet az éppen egy rossz időszak a maga kérdőjeleivel és csalódásaival és rossz döntéseinkkel, vagy éppen egy jó időszak a maga örömeivel, színeivel, boldogságaival együtt. Nem kell feltétlenül minden áldott másodpercben egy álarc mögül mosolyognunk csak azért, hogy elfogadjanak minket. Nem kell egy tökéletes kirakat mögé bújnunk, hanem merjük felállni azt, akik vagyunk: a jóval és a rosszal együtt is. Hogy elfogadjuk magunkat, hogy először önmagunk legjobb barátja legyünk, hogy aztán mindenkit képesek legyünk szeretni. Nem tökéletes világot akarok itt létrehozni, hanem az Élet magát. Csak ennyit. Hétköznapian a hétköznapokhoz. S annyi mindent kaptam, amit nem is reméltem. Jót is, rosszat is, de rendkívül hálás vagyok, hogy eddig pozitív visszajelzéseket kaptam tőletek, akik megnyomtátok a követési gombot a fb oldalán. Köszönöm<3.
A vándordíjat pedig, vagyis a Liebster Díjat, a wonderwoman írójától kaptam, amit az első percekben el sem akartam hinni sőt még most sem hiszem el nagyon, hiszen azt se tudtam, hogy ismeri a blogomat. Nagyon szeretem az övét, mindenképp nézzétek meg, ha még nem tettétek. 🙂
A Liebster Díjnak vannak szabályai. Méghozzá: 1. tizenegy embernek tovább kell adni. 2. válaszolni kell a kérdésre, amit megkaptam, és nekem is tovább kell adnom kérdést vagy kérdéseket, attól függ.
a kapott kérdésem a következő: Mi az, amit a blogírás adott neked? Hú. Azt hiszem, hogy ezzel kezdtem pont ezt a bejegyzést, de akkor megpróbálom folytatni is. Rendkívül sok tapasztalatot, élményeket, lehetőségeket, és szép szavakat. Mókás dolog, hogy amikor nem vagy éppen jó passzban, akkor mintha ráéreznétek, pont akkor írjátok ide vagy instagramra vagy akárhová a szép, csodás szavakat, amiktől egyből mosolygok és erőre kapok. Mintha ti néha jobban bíznátok bennem, mint azok az emberek, akik ismernek, és ez rendkívül jó érzés, köszönöm szépen. 🙂 A blogírás segíti kontrollálni az életemet. Bár ez amblokk az írásra igaz: az írás mindig ott volt és van nekem, s tudom, hogy lesz is. Nem megdönteni akarom a like rekordokat, nem a hírekben akarok szerepelni, az sem érdekel, hogy ki mit mondd rólam csak azért, hogy magát fényezze: én ezt magamért teszem, az írás magáért teszem, s a blogírásnak köszönhetően lehetőségem van rá, hogy ezt másokkal is megosszam, hogy mások is tudják, minden ember átmegy azokon, amiken ők és nincsenek egyedül. A blogírásnak köszönhettem azt a szakaszt, amikor a Lendülethez tartoztam, és bár csúnya volt a szakítás, de kellett ahhoz, hogy felfelé másszak a csúszdán a fény felé újra s nem szűnök meg szeretetet és nagyon sok sikert kívánni nekik is; néha csak ellöksz embereket magad körül ahhoz, hogy egyedül állj fel. Aztán az emberek vagy megértik, hogy miért tetted, vagy nem. Vagy csak a közös feladatotokat befejeztétek, amit az élet kívánt tőletek, s a befejezés után külön kell feldolgozni azt, amit kaptunk. De a velük lévő szakaszt is köszönöm, mert még mindig rendkívül sok mindenre tanítanak meg így láthatatlanban is a Lendület tagjai; és látjátok, nem kell feltétlenül tudnia a másiknak és neked sem kell a másikról beszélned, mert felesleges. “Mindent tudok, csak nem szólok.”
A blogíráshoz tartozik az a rengeteg sikeres ember, akit megismerhettem. És az események, amikről írhattam. A blogíráshoz tartozik az is, hogy önmagam megismerését képes vagyok megtartani. Hogy semminek sem szabad hátat fordítani, hogy minden egyes múltbeli részt el kell fogadni, magadévá tenni és építeni vele a jelent. Mert minden jövő egyszer már múlt volt, ahogy minden jelen jövő lesz. A miénk.
Rendkívül sokat köszönhetek a blognak, az írásnak, Nektek. Az írás az életem, most már tudom. S pont annyira imádom, mint az Életet. Összekapcsolható. Összekapcsolt.
2. Most jöjjön az én választott tizenegy bloggereim. <3 Akik inspirálóak, egyediek, hétköznapiak, és csodásak, vagy épp Lendület.
– WLS
– Nőatükörben
– Chloe.
– Natália.
– howdoilook.
– nekik egyszerűen muszáj itt lenniük, nem érdekel, hogy nem egészen bloggerek, de alkotnak és inspirálnak és olyan dolgot tesznek ami hihetetlen módon fontos! szóval: Instavers.
– HorváthDorka.
– Lendület.
– Olajzöld.
– Vaslady.
– Városkommunikáció.
Hú.
A kérdéseim pedig a következő Nekik: Elégedettek vagytok most ebben a pillanatban az életetekkel? ; Melyik azaz idézet, ami teljes egészében kifejez téged? ; Ki vagy te?
– a kérdésekre természetesen nem kötelező válaszolni, tovább sem kell adni, ez a díj arra való, hogy megmutassuk, gondolunk egymásra. –
Köszönöm még egyszer, wonderwoman. <3