Van, aki nem törődik a másikkal, mert azt mondja, minden ember a saját életének kovácsa és amúgy is, csak a jó az igazi érdem, aki megmutatja a rosszabbik oldalát is a külvilágnak és nem bújik csili-vili álarcok mögé, az gyáva és gyenge. És amúgy is, egyszer élünk, nevetni kell, csak a pozitívum és miegymás. Pedig… Tovább »

(weheartit) Elég csendes minden. Túl nagy az állóvíz, és ezért már az írás sem megy úgy, mint régen, úgy körülbelül fél évvel ezelőtt még nagyban jöttek a belső kiszakadások, most pedig igazából nincs semmi, mégis minden aktív maradt. Oké, lehet, hogy jobb megfogalmazás lenne az, hogy a gondolatok már nem olyasfajtán kavarodnak bennem s bukfenceznek… Tovább »

Tényleg az önzőség az egyik működtető egy kapcsolatban?  Legyen az párkapcsolati, baráti, testvéri, családi, egyéjszakás, bonyolult és egyéb kapcsolat, a kérdés mindegyiküknél adott: Amíg van bennünk önzőség, addig egymással is képesek vagyunk ellenni? Addig kell a másik, amíg ébren tart minket? A szó bármilyen értelmében. Az önzőség körbevesz minket: ott van a küzdelmeinkben, a harcainkban, a békéinkben,… Tovább »

1. Avagy mire is való egy kapcsolat?  A cipőfűző rosszul volt befűzve, a kabát nem volt begombolva, a sapka ferdén állt a fejeden, a kabát zsebéből kikandikált a telefon – cigarettás doboz kettőse, s míg vártál rám, mert hogy előbb érkeztél egy picivel, alig két perccel, rá is gyújtottál egy szálra. Körülötted emberek, az élet legforgalmasabb… Tovább »

1. A csenddel mit kezdesz beszéd nélkül?  Ott ülsz mellettem, s mintha csak egy idegen lennél, nem értesz. Talán a kiömlött szavak hatására, már én sem értelek téged. Összezavarodunk abban, amiről azt hittük, az volt a helyes lépés: olyannyira egy tipikus sémára építjük fel a kapcsolatainkat, hogyha már egy kicsit eltér a normálistól, akkor üvöltünk és… Tovább »

A magányt és az egyedüllétet sokszor egy lapra teszik, túlértékelve és hibásan. S a legtöbb ember negatívan elutasítja mind a két fogalmat, és úgy tesz, mintha ezek olyan súlyos bűnök lennének, én pedig ilyenkor mindig megkérdezném vagy megkérdezem, attól függ, hogy Miért nem fogadod el saját magadat ahhoz, hogy kettesben tudj önmagaddal maradni legalább két… Tovább »

  Rózsaszín köd, mindig-együtt érzés, ami igazából heti három alkalom, ha jól jön össze, és bármikor ki-ki hazamehet a saját lakásába, ha mégis történik valami. Nincs az egésznek bezártság érzete. De mi van akkor, amikor a két különálló lakás egy lakás lesz? Mi történik az összeköltözés után?  Mi nők általában sokkal előrébb járunk egy kapcsolatban,… Tovább »

  Csak hogy tudd, felmásztam mind a kétszázhuszonhat lépcsőfokon, na jó igazából nem számoltam meg, mert az egyik kezemmel a gurulós bőröndöt húztam, a másikkal pedig igyekeztem a telefon-kulcs-ásványvizes palack édes hármasát olyan szögben tartani egymás mellett, hogy egyik se essen le a földre, de öt emelet volt, lift nélkül. Mert miért is lenne lift, ugye,… Tovább »

Néha csak elég, ha olvasol egy inspiráló ember szavait, aki talán sosem tudja majd meg, igazából mennyire is nagy hatással van rád, s az olvasás után elég, ha berakod az egyik új Lana Del Rey számot, ami tegnap még annyira idegen volt a számodra, most meg hirtelen, minden szavát magadon érzed. Néha csak elég, ha… Tovább »

Avagy mi történik akkor, amikor már vége, mégis benne maradsz – tényleg jobb a lassú szenvedés, mint a magadra maradás? Van az a lány, aki előre enged az ajtóban, és aki lesütött szemmel járja az utcákat, várja a tömegközlekedési járatokat, s közben arra gondol, hogy milyen más lenne mindez, valakinek az oldalán. Elméleti lány ő,… Tovább »