‘Igen, az élet utazás, melyet sokkal jobb társsal az oldalunkon megtenni. A társ persze szinte bárki lehet. Egy szomszéd az utca túloldaláról vagy a férfi az ágy másik feléről. A társ lehet egy anya telve csupa jó szándékkal, egy gyerek, aki mindig rosszban sántikál. Mégis minden jó szándékunk ellenére néhányan útközben elveszítjük a társunkat. És akkor az utazás elviselhetetlenné válik. Tudják az ember sok mindenre teremtetett, de arra, hogy magányos legyen biztosan nem.’
(ismeretlen)
1554 követő facebookon, temérdek kép, amik mind-mind egy életbe engednek bepillantást. Virtuális napló. Kisanna Vipler, aki jelenleg szintén külföldön tartózkodik, és ő az a fotós, aki színt visz az emberek életébe a képeivel, és aki a saját maga életét úgy éli, ahogy csak képes rá, válaszol a kérdéseimre az elkövetkezendő rövid percben. Egy lány, aki él, akármit is jelent ez a szó a mindennapi életben, akármi is van odaírva a szótárban e szó mellé. Írtam, s válaszolt. Azért kerestem fel, mert úgy gondoltam, itt a helye a Fiatalok és Tehetségesek rovatban. Ő az a lány, aki élőpélda arra, hogy bármi lehetséges: hogyha igazán hiszel az ok-okozatban, akkor is összeköthető azzal, amit sorsnak neveznek. Felesleges kettészedni a kettőt, felesleges több ezer darabra szednünk magunkat: állni kell a körközepén, magunkat mutatni, és a lehető legtöbb mindent kihozni abból, amit Életnek nevezünk. Mindenki keresi a saját szavát, hogy ki is ő valójában; talán ennek a leányzónak a szava az Utazó. A szó legnemesebb és legbecsesebb értelmében, ahogy csak érteni lehet. Nem kell néha a legbonyolultabbra gondolni, mert van, amikor a legeslegegyszerűbb dolog a megoldás.
Az Utazó – val folytatott interjú következik, remélem élvezni fogjátok. S ha még nem követitek, de ezek után szeretnétek, akkor itt megtaláljátok:
KVP facebook
1. Honnan jött a fotózàs? Mivel, mikor, hol, miért és mit fotóztál legeslegelőször?
Az elején még teljesen más voltam, így mint ahogy én is változok, s ahogy minden változik, úgy változott az is, hogy mit szeretek fotózni. Az elején is már jobban érdekeltek az emberek meg az érzéseik, mint mondjuk a tájfotózás vagy ilyesmi. Egy pici olympus gépem volt előszór, amit 8.-ban kaptam. De azt sajnos mar elloptak.
2. Miért fotózol? Hogy megörökítsd a pillanatokat, az érzéseket, hogy megfoghatóvá tedd az emlékeket… és még miért? Mit jelent számodra mindez; mit jelentenek neked az emlékek, az élet, az emberek?
Azért fotózok, amiért más naplót ír. Hogy minden megmaradjon amit átélek. Imádom az embereket magam körül, imádom az eletet, szeretek mindent kipróbálni, és megélni. Ezekből vagyok, a képeim meg belőlem, meg mindenkiből és mindenből.
3. S ha már élet. Milyen gondolatokból, tettekből, elhatározásokból születtek meg az utazások? Mi zajlott a „kulisszák” mögött egy-egy indulás előtt s után?
Nincsenek kulisszák.
4. Kikkel indultál útra? Beszélnél a köztetek lévő kapcsolatról? Miért éppen ők, mi köt hozzájuk, milyen élményekben gazdagodtál mellettük, hogyan ment annyi napon keresztül az együtt levés?
Csak egy emberrel indulok útnak, csak vele tudok. Ha valakit ismersz annyira, hogy elmersz vele indulni, tudjátok egymást kezelni, akkor nem lehet baj. Egyelőre nem tudom elképzelni , hogy nélküle stoppoljak, utazzak mert eddig csak vele éltem ezt meg.
5. Az oldalon önismerettel is foglalkozom. Számodra mennyire fontos ez? Mennyire vagy jóba önmagaddal, a környezeteddel, a világgal? Neked mit jelent az, hogy „ÉN”?
Érdekel kérdés, sokat foglalkozom a dologgal, szeretem fejtegetni magam, és másokat is nagyon. Szeretek a lelkekbe belelátni. S annak ellenére, hogy azt hiszem elég jól rendben vagyok önmagammal, még elég sok mindent kell átélnem, felfedeznem, hogy még közelebb tudjak kerülni magamhoz. Az én? Még kevés vagyok hozzá, hogy megfogalmazzam.
6. A szerelem. A szerelem és az országok. A képen szereplő fiú, a füzetekben lévő szövegek. Milyen a kapcsolatotok, milyen volt együtt utazni, mi a szerepe a szerelemnek az életedben?
Ő volt az első szerelem az életemben, egy napon születtünk, nagyon sok mindenre megtanítottuk egymást, Csodálatosan szép egy évet töltöttünk együtt, s bár most más irányba ment az életünk, de barátok vagyunk és nagyon szeretjük egymást. A szerelem egy olyan dolog amit nagyon tisztelni kell, és semmi ragaszkodás nélkül bele kell szeretni önmagadba, és a másik feledbe, akkor ott és pont addig ameddig tart.
7. Van esetleg kedvenc országod, városod, pillanatod, mosolyod, helyed, képed, írásod?
nem nagyon, minden percben más dolog hatása alá tudok kerülni
8. S ha már írás. Imádom a füzetedről készült képeket, szövegeket. Miért lett ez a füzet, mit terveztél vele és milyen lett?
Ez a második moleskinem amit csinálok, persze nem minden oldalt tettem fel. Általában minden bele kerül, ami bennem van, nincs konkrét célja, ahogy a fotóimnak se, semminek nincs. Mindent csak azért csinálok, mert meg akarom jegyezni, hogy melyik időszakban, mi zajlik bennem.
9. Olybá’ tűnik, hogy hiszel a véletlenekben, imádod a spontalanitást, pörgésben és kiegyensúlyozottságban élsz, s egyszerűen a legtöbbet ki szeretnéd hozni az életedből. Tényleg így van?
Ja igen, folyton pörgésben van az életem, csak úgy érzem hogy élek, ha folyton új dolgokat csinálok, vagy egyáltalán teszek valamit. Ez a nyár is pont erről szólt. Annyi változást éltem meg, és sokszor kellett a legjobbat kihozni belőle, hogy ne dőljön össze a kiegyensúlyozottságom, mert szeretek úgy lenni. Véletlenek nincsenek, nem hiszek benne, minden okkal történik.
10. Fantasztikus képek, egy video, rengeteg emlék. Mesélnél az elmúlt évedről, s a legutóbbi nyaradról?
Nem tudok róla annyira beszélni, annyi minden történik folyamatosan, szóval a képek általában jobban el tudjak mondani hogy mik történtek. Szerelmes lettem, voltam Stockholmban, Párizsban, Londonban, Brightonban, Törökországban, meg egy csomó helyen a stoppolás alatt. Életem egyik legszebb éve volt. Sok helyen voltunk, sok embert ismertünk meg, és eldöntöttük hogy elköltözünk Londonba, kiköltöztünk a lakásunkból Pesten. Ilyenek. Változások folyamatosan.
11. Beszélnél… egy képet szerettem volna betenni, de aztán a választást inkább rád hagyom… egy képről?
12. Mik/Kik inspirálnak téged? S miben inspirálnak, mire vannak hatással?
Nagyon sok ember, dolog, pillanat, film, zene, fűszer, kirakat tábla, mosógép… körülbelül minden tud inspirálni. De most leginkább Patti Smith inspirál, az egész életével.
13. Mit tanultál/tanulsz? Mesélsz egy kicsit az elkövetkezendő céljaidról?
Tanultam fotózást, de nem szerettem. Tanulnék, csak nem Magyarországon. Nincsenek nagy céljaim, nem nagyon latok sose előre, csak mindig azt csinálom, amitől boldog vagyok éppen.
14. A Karmazsinnak készítettél képeket, a PS Magazinban pedig megjelentek képeid. Hogy jött ez a lehetőség, s milyen születtek benned?
A Karmazsintól Ritáék írtak rám, hogy lenne-e kedvem fotózni nekik, közös ismerősön keresztül ismerték a képeimet. A PS-nel pedig a cikk íróját ismerem és ő kérdezte meg, hogy betehetné-e a képeimet a cikkeihez. Tök jó érzés volt mindkettő, a Karmazsin fotózás egy elég vicces nap volt, imádtam.
15. S miért pont Anglia, London? Mi vezetett titeket oda, milyen kint, s hogy telik egy napotok?
Nem tudom, igaziból sose vonzott Anglia, London meg annyira se, de mikor nyáron kistoppoltunk ide, akkor nagyon megszerettük Camden részét a városnak, és elhatároztuk, hogy egy kicsit részesei akarunk lenni ennek az őrült helynek, így most itt élünk, itt dolgozunk, bar még elég rövid ideje. Munkával telnek a napjaink, de hálisten elég jó környezetben, iszonyat jofej emberekkel.
16. Mit mondanál azoknak, akik követik az oldaladat, az életedet?
Köszönöm, s hogy menjetek és utazzátok be a világot, Nem kell hozzá semmi, csak pozitív gondolatok!!
Én pedig további csodával teleszőtt életet kívánok Kisannának, még ilyen rengeteg meseszép képekkel,
s itt is meg szeretném köszöni a válaszait. : )
