Megtanultam, hogy akihez nagyon kotodunk,
az meg nem biztos, hogy
szeret is minket.’
Az elet egy korhinta. Vasut sin nelkul. Kave fahej nelkul. Tea forrosag nelkul. Citrom savanyusag nelkul. Mosoly gorbeszaj nelkul. Hal nemasag nelkul. Tarsasag emberek nelkul. Az elet minden, es egyben semmi sem. Eldonthetjuk, hogy vele vagyunk vagy ellene, de csupan egy a kulonbseg: az allapotunk. Ha ellene vagyunk, mi leszunk maga a pesszizmus. Ha vele vagyunk, mi vagyunk az optimistak gyongye. Ennek a kettonek a vegyitese a realista, amit elobb-utobb, minden emberi lenynek el kell ernie. Egy szint, egy eletforma, egy… egy tisztanlatas.
Utaltam. Ha a realistat kimondtak, rogvest csak a rossz reszere voltam kepes gondolni. Szurrealista, az vonzott, vagytam ra.
Idok multak, utak mogottem, es most mar inkabb realista szeretnek lenni. Azt hiszem kozelitek fele. A napos es arny reszeivel egyarant.
Vannak ilyenek. Amikor itelkezunk onmagunkban, es itelkezunk az ellen amik lehetnenk csak azert mert neadjisten valaki rossz peldaval allt elenk. Mindenki mas, es megis egy, de az utat mindenki a sajat dontese szerint csinalja meg. Ne azt nezd, hogy masnak mi a velemenye, hogy mas mit tesz vagy gondol, es ne is kerdojelezd meg onmagad hanem azt tedd amit a szived legmelyen ERZEL. Ehhez mi kell? Kepletesem szolva, nem felni tukorbe nezni. Te vagy az aki. Te vagy az elet, es az elet nincs nelkulunk.
Tudod,
keptelen vagyok szeretni.
Mar elfelejtettem hogyan kell.
Probalkozom.’
Probalkozunk? Tenyleg igazan probalkozunk, hogy eloszor onmagunkat szeressuk teljes szivbol aztan a masik embert? Nem letezunk egymas nelkul. Harc sincs beke nelkul, a beke sem kovetkezik be harc nelkul.
Levegovetel. Szabadsag. Sohajtas. Szeretet. Kinyilatkozas. Elfelejtes. Probalkozas. Hatalom. Kettoseg. Veg.
[sajatkep].