Relax with wine

Az ex, mint X?

560x560_width

A+B = X
De mit jelent az X, és hogyan számolható ki? Mit jelent az eX szakítás után? Megmaradhat a barátság, vagy csupán a múlt egy darabja marad? Hiszen egy ex úgy ismer minket, mint a saját tenyerét. És mi is úgy ismerjük őt, természetesen ha hagytuk megismerni egymást. Tudjuk, hogy min nevet a másik, tudjuk hogy mit szeret és mit utál, tudjuk az összhangot közöttünk, tudjuk hogy mindig meg tud nevettetni minket. Együtt éltük a múlt kicsinyke részét, puzzledarabbá vált, és mi is puzzledarabok lettünk az ő életében, tehát szakítás után hova tűnik a szerelem? Vagy egyáltalán a szeretet? Nem visszük át a másik kapcsolatba, mert minden kapcsolat szeretete más és más… ugye? Valamiért szerelembe esünk, legalábbis másképpen érzünk a másik iránt, és az hirtelen hova tűnik el? És hova tűnnek a boldog, mámoros pillanatok, a nevetős összekacagás, a hajnalig kedveskedés, a romantikus világnézetek tudtunkon kívül? Hova tűnnek azok, amik megalkotnak egy egészet? Kettétörött alma. Nem lehetne úgy egybetenni, hogy barátok maradjunk? Nem kéne újból megismerni, vagyis az alapot ismerjük, a többi körítést, a másik oldalt pedig könnyedebben el tudjuk fogadni. Nem kell rögvest a magánélettel kezdeni, talán ki sem bírnánk ha a másik lányról vagy mi beszélnénk neki egy következő randinkról. De valamiért szerettük, és valamiért szóba álltunk egymással tehát szimpatikus az egész lénye és életfelfogása, akkor miért olyan ritkaság, hogy megtartjuk vele a kapcsolatot? Hiszen ismerjük a hibáikat, ismerik hogy min tudunk oltárian nagyon hisztizni, ismerjük a terveiket. Segíthetjük, inspirálhatjuk egymást: minek ellenségeskedni a szerelem után?
‘Figyelj.. mi lenne ha barátok lennénk? Nem vacsorázunk együtt / kávé ?’
Az első beszélgetés a szakítás után a legnehezebb, mert természetes hogy egy kis idő eltelt és újból fel kell venni a fonalat. De ha egyszer szeretünk valakit, akkor miért engednénk el? Csak mert szakítunk? Mindkettő részről fájdalmas volt, jobbik esetben, de valljuk be, hogy hiányzik. Egy részed lett és te is az lettél az ő részére, egy mérföldkő, egy szín az égbolton. Ugyan már, hiszen alapjáratban tudjuk, hogy a szerelem nem szól örökre, de a barátság, a szeretet igen.
Egy kis recept, ha nagyon nem megy: a kezdeti lökéshez, a kezdeti első baráti találkozáshoz egy kis alkohol a legjobb, kóla vagy ásványvíz helyett: bár ez csak @szexésnyújorki tanács, de mindenesetre az biztos, hogy felenged, elenged minket, és a legjobbat látjuk a helyzetben. Manapság, nem is tudom mióta, a szakítás utáni ‘maradjunk barátok’ kérdés ijesztően hat mindenkire és kinevetik gúnyosan. De miért is? Ki más tudna segíteni a továbblépésben, ha nem az, akin tovább kell lépni? De ha nem rögvest a szakítás után, akkor kis idő után. Megéri? Meg. Nem szabad haraggal elválni, főleg attól nem aki fontos volt az életedben. Mi értelme, ha haragszunk rá, ha haragszanak ránk?
Az exek nem külön állatfaj, igenis lehet jó viszonyba kerülni velük!
…egy próbát megér, nem? Maximum ha nem jön be, még mindig meg tudtuk állapodni, hogy ez még nem megy és majd talán pár év múlva már le fogtok tudni ülni egymással szemben mint haverok. Ami veszélyes az, amikor több lesz az egész, mint egy barátság: amikor beszélgetni már nem tudtok, és ezért inkább a szexet választjátok, vagy így alakul. Jó ötletnek tűnik: így nincs harag, nincs semmi, viszont előbb-utóbb lesz. Lássuk be, általában a nőneműek kezdenek el a semleges érzelmekből hirtelen pár alkalom után újból erősödő érzelmeket táplálni a másik iránt, és amikor ez megtörténik akkor ismét ott a faktor, hogy megsérülhet. Én nem erről beszélek. Ha nem tudsz vele beszélgetni, ha úgy érzed hogy még nem vagy kész arra hogy egy másik szintre helyezd vele a kapcsolatot, akkor hagyd elmenni: fáj fáj, de legalább a szíved is megmarad épen. Nehéz. Szakítás következő lépése és egyben a visszalépése is, a barátság-faktor: nem mindenkinek megy. Vannak emberek, akik minden exszével puszipajtások tudnak maradni, és vannak azok akik ‘vége?takarodj!’-szinten leledzenek mert nem tud mit kezdeni azzal akivel azelőtt járt. Butaság a megkülönböztetés (rendben, nem mindig butaság, de többnyire igen).
Próbáld ki! Az élet kudarcok, és akadályok átugrásának feladata, tehát ez is beletartozik. Kis újdonság kerül a színpacába. Azt, hogy kivel szeretnéd fent tartani a kapcsolatot, érezni fogod. Magadra hagyatkozz, ne másokra. Ha érzed, hogy A Barát-szintet megpróbálnád vele, akkor vedd fel a telefont és tárcsázz: kellemetlen lesz, épp ezért előtte írj magadba egy forgatókönyvet hogy hogyan is mondod el neki, és akkor gyerekjáték. Mindenbe bele kell lendülni, semmi sem egyszerű és könnyű, ez sem lesz az, de belejöttök ha tényleg így kell lennie.

Egy szakítás csak egy szakaszt zár le, nem az érzelmeket. A szeretet mindig ott lappang bennünk, csupán rajtunk múlik, hogy engedünk-e neki a jövőben is vagy elássuk jó mélyre és inkább szenvedünk.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!