.Az légy, aki vagy. Hangzik el mindenhol ez a már-már klisének nevezhető, ismerős szignál. Az élet szignálja is lehetne, s talán valamilyen szinten az is, csak nem mindig olyan értelemben, ahogy mi azt szeretnénk. Azt gondoljuk, hogy nem mindig vagyunk képesek önmagunkat adni, mert ha ezt tennénk minden áldott másodpercben, akkor az emberiség elfordulna tőlünk…. Tovább »

(saját kép). .Kedves Felhő, Ella Eyre száma szól, én meg késztetést érzek rá, hogy felálljak táncolni, hogy egymás után öntögessem magamba a fröccsöt, hogy másik kezemben pedig mindig egy szál cigaretta legyen. Közben pedig szakadna az eső, ez a szám üvöltene egymás után a valós jelenetben is, komoly arckifejezés jellemezne, talán még nem is nevetnék,… Tovább »

.Kedves Felhő, Tudod, farkasszemet nézek önmagammal, hogy ne féljek. Tudod, meg kell ölelnem magamat jó szorosan, hogy biztonságban érezzem magamat. Tudod, talán azért lettem író, mert mindent megteszek érte – mert, ha jön a sötét gödör, mindent és mindenkit elrejtek magam körül, s csak az írásra koncentrálok erősen. Mint a jó politikus: ha az övének… Tovább »

Kedves Narancspótló, (mert eléggé gáz lenne, alig öt óra elteltével, újból megrohamozni a Felhőt…) Sosem voltam egy türelmes fajta, és sajnos az egészet ott rontottam el, hogy így mutatkoztam be, hogy így szokott meg, hogy így raktározott el a szíve legeslegmélyén lévő bugyrában, s onnan bármit tehetek, de tényleg bármit, akkor sem fogja azt hinni,… Tovább »

Kedves Felhő. Unom az elmaradt pillanatokat. Unom a késleltetett időt. Unom, hogy ingáznom kell értelem és érzelem között, hogy most melyik is legyen a legjobb megoldás. Unom, hogy elnézünk. Unom, hogy nem tudok mesélni az életemből. Unom, hogy nem tudsz mesélni az életedből. Unom, hogy olybá’ tűnik, mintha körbe-körbe sétálnánk egy végtelennek tűnő sivatagban. Unom… Tovább »

.Kedves Felhő, Azt hiszem, már megint hiába várnám, hogy kimond vagy épp kiírd magadból azt az egyetlen egyszerű kifejezést, hogy ‘boldog névnapot’. Mi már csak ilyenek vagyunk. Olyasvalamire várunk, ami lehet azért csábító, mert olyan messzinek tűnik az elérhetősége. Mindent elvársz, hogy én már igazából semmit se várjak el, tudod, mennyire üres az agyam, ha… Tovább »

Megérkezett a botrány, egy nevelt lány, Dylan Farrow személyében. Nyilvános levelet írt, hogy mindenkinek elmondja mi is történt gyerekkorában, hogy mindenkit szembesítsen azzal, hogy ők milyen ember mellett állnak évekig, és hogy mégis kinek adnak Életműdíjat és Oscar-díj jelölést. Hogy miért most? Hogy mi az első gondolatunk a levél kapcsán, meg közben? Ki ne szeretné… Tovább »

Kedves Felhő, Lázasan behozom a lemaradásomat. Hónapokig nem írtam neked, most meg majdnem kétnaponta levelet írok a felhőnek. Nem tudnám megmondani, hogy melyik a rosszabb, s tudod, nem is szeretném megmondani, nem akarok ilyeneken gondolkodni, de ez a fajta írás megnyugtat. Talán mert azt érzem, hogy ilyenkor kibeszélem magamból, ha felhősen is, ha csupa-csupa ködös… Tovább »

’Nem baj neked, ha én nagyon szeretlek? Bár önzés ez, de így kapaszkodom meg az életben – na, ezt már mondták másnak, magázva, míg tehervonatra vártak. Én más módszerrel, mindig sértegetlek, mert Hollywoodban a szerelmeseknek ez elég ok, hogy az ágyban majd másnap narancs juicezal bókoljanak egymásnak.’ (Fehér Renátó. részlet) Mindig jó érzés belépni a… Tovább »

Kedves Felhő, Régen írtam már neked levelet.  Elkezdeni sem tudom már, a hangomat sem találom, mégis írok. T.S.Eliotot olvasok közben, három nappal ezelőtt hajnalban láttam az Augusztus Oklahomában című filmet és tudod, tetszene neked. Magamra ismertem Barbaraként. Mi értelme erősnek lenni, amikor a végén nem marad senkid sem? Aztán pedig mégis, csak leköt az, hogy… Tovább »