.Mindent elrontottál. Suttogom most, alig hallhatóan, talán nem is lehet hallani, csak gondolom, de suttogom feléd ezt a mondatot. Nem is vagy itt, ideképzellek csupán. Arcod, kezed, tested, hétköznapi öltözetben azzal a nagy táskával. Ideképzellek. Így múlnak el hetek, hónapok, majd évek, hogy egyre jobban semmit sem tudok rólad, te sem rólam, egyikünk se tud… Tovább »

  – Sok mindent másképp csináltam régebben – a kimondott mondat, a kimondott mondat, amit az ezer év után felbukkant L ejt ki a száján. Kezdek rosszul lenni, hirtelen szédülés kap el, csak intek a kezemmel, hogy „ne”, és már a tömegben is vagyok, már a lépcsőnél is vagyok, már kint is vagyok a Piaf… Tovább »