{"version":"1.0","provider_name":"Relax with wine","provider_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu","author_name":"Maja B. Wargee","author_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/author\/csipogohotmail-com\/","title":"Az ihlet majd j\u00f6n?","html":"

N\u00e9ha csak el\u00e9g, ha olvasol egy inspir\u00e1l\u00f3 ember szavait, aki tal\u00e1n sosem tudja majd meg, igaz\u00e1b\u00f3l mennyire is nagy hat\u00e1ssal van r\u00e1d, s az olvas\u00e1s ut\u00e1n el\u00e9g, ha berakod az egyik \u00faj Lana Del Rey sz\u00e1mot, ami tegnap m\u00e9g annyira idegen volt a sz\u00e1modra, most meg hirtelen, minden szav\u00e1t magadon \u00e9rzed. N\u00e9ha csak el\u00e9g, ha engeded. Ha engedsz mindent \u00fagy,ahogy az lenni szeretne; van, hogy a 'n\u00e9ha' dolgokat a legnehezebb megtenni.\u00a0<\/em><\/p>\r\n

\"tumblr_nmzi9guQ4M1rw93m3o2_500\"<\/a><\/p>\r\n

01.
Lehullott falev\u00e9l a ny\u00e1ri t\u00e1jon <\/span><\/strong><\/p>\r\n

A szemembe n\u00e9zett, a Margitsziget egyik <\/em>
elhagyatott, mag\u00e1nyos szoborj\u00e1n\u00e1l \u00e9reztetve a <\/em>
v\u00e9gzetet, s akkor \u00e9n ott nagyon elhittem, <\/em>
kell \u0151 nekem.<\/em><\/p>\r\n

Hamburgert ett\u00fcnk a v\u00e1ros k\u00f6zep\u00e9n, <\/em>
m\u00f3l\u00f3nak nevezt\u00fck, fa\u00e9p\u00fcletek, t\u00f3, term\u00e9szet, <\/em>
Eml\u00e9kszem, mennyire r\u00e1nk ragadt a pillanat, mennyire <\/em>
nem rohantunk sehov\u00e1 sem, akkor m\u00e9g nem kellettek a <\/em>
Titok k\u00f6nyvek, a medit\u00e1ci\u00f3, a spiritualit\u00e1s,<\/em>
Akkor m\u00e9g pontosan tudtuk, ezek n\u00e9lk\u00fcl is <\/em>
\u00e9lvezni a jelent.<\/em><\/p>\r\n

Ma m\u00e1r agg\u00f3dom, ha \u00e9ppen rosszkor cs\u00f6r\u00f6g a telefon, vagy<\/em>
\u00e9pp nem veszed fel a harmadik csenget\u00e9sre se, <\/em>
Ma m\u00e1r nem utazunk sehov\u00e1, <\/em>
Ma m\u00e1r csak egy gyors menet jut a munkahelyi tet\u0151n,<\/em>
cigarett\u00e1val a sz\u00e1nkban, <\/em>
Ma m\u00e1r t\u00fal gyorsak vagyunk egym\u00e1shoz, \u00e9s ma m\u00e1r csak<\/em>
egy r\u00f3zsa jelzi az asztalon n\u00e9lk\u00fcled, hogy m\u00e9g <\/em>
kapcsolatban vagyunk.\u00a0<\/em><\/p>\r\n

Az ihlet vagy j\u00f6n, vagy nem, mondan\u00e1k az emberek. Aki \u00edr, att\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban megk\u00e9rdezik, hogy \"na \u00e9s, t\u00e9ged mi szokott inspir\u00e1lni? Mikor tudsz alkotni?\", \u00e9s akkor ezek az \u00edr\u00f3-, vagy alkot\u00f3 emberek n\u00e9znek nagy szemekkel, vagy meg sem rend\u00fclve, kimondj\u00e1k az els\u0151 gondolatukat, csak \u00fagy spont\u00e1n, ami \u00e9pp esz\u00fckbe jut. Tal\u00e1n ez a legjobb megold\u00e1s. Az ihletet sosem fogod tudni ir\u00e1ny\u00edtani, ahogy elmagyar\u00e1zni sem. Az ihlet mindig a legk\u00fcl\u00f6nlegesebb pillanatban v\u00e1g pofon, hogy figyelj r\u00e1, \u00e9s te lehetsz b\u00e1rhol, figyelned kell r\u00e1, k\u00fcl\u00f6nben ki tudja, milyen lesz a k\u00f6vetkez\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3.<\/p>\r\n

Az ihletet zen\u00e9hez, helyekhez, fogalmakhoz, \u00e9rz\u00e9sekhez, egysz\u00f3val eml\u00e9kekhez, \u00e9s emberekhez k\u00f6tj\u00fck. B\u00e1rmi kiv\u00e1lthat b\u00e1rkib\u0151l b\u00e1rmit b\u00e1rmikor. V\u00e1ltozik-e? Persze. A tartalma eg\u00e9szen biztosan. De m\u00e9gis, mikor j\u00f6n el az a pont, amikor m\u00e1r nem \u0150 lesz az inspir\u00e1ci\u00f3forr\u00e1sunk, hanem az a m\u00e1sik, aki csak \u00e9ppen most l\u00e9pett be a k\u00e9pbe, az \u00e9let\u00fcnk ajtaj\u00e1n? \u00c9s egy\u00e1ltal\u00e1n mi\u00e9rt kell mindig valaminek vagy valakinek a forr\u00e1sunknak lennie, \u00e9s mi\u00e9rt nem vagyunk ebben elegek saj\u00e1t magunk sz\u00e1m\u00e1ra mi magunk? Ha a t\u00e1j az ihletad\u00f3, az m\u00e1s. Utazol, \u00e9s megihlet. De az emberek! Az emberek azok m\u00e1sok. Egy bizonyos id\u0151ben elhiszed, hogy minden, ami eszedbe jut, az miatta jut eszedbe, mert n\u00e9lk\u00fcle m\u00e9g leveg\u0151t sem tudn\u00e1l venni, nemhogy kopogni a billenty\u0171zeteden, mint egy \u0151r\u00fclt, hogy min\u00e9l hamarabb megteljen bet\u0171kkel majd sorokkal a word\u00f6d. S minden bels\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st, minden le-fel \u00fcres j\u00e1ratot, \u00edr\u00e1sk\u00e9ptelens\u00e9get, boldog pillanatot is hozz\u00e1k\u00f6tsz, \u00e9s lassan ott tartasz, hogy m\u00e1r azt sem tudn\u00e1d teljesen bizonyosan, 120%-san \u00e1ll\u00edtani, hogy TE magad m\u00e9gis ki a Jahve vagy.<\/p>\r\n

Az \u00edr\u00e1s lelkileg sz\u00e9tszed, \u00e9s \u00f6sszerak egyszerre. Nem egy k\u00f6nny\u0171 gyaloggalopp s\u0151t, t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1rod meg a pokol legm\u00e9lyebb torn\u00e1c\u00e1t, mint m\u00e1sok, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r bizonyosodik be, hogy igaz\u00e1b\u00f3l cseszett\u00fcl mazochista vagy, \u00f6nz\u0151 is, \u00e9s aki igaz\u00e1b\u00f3l csak \u00f6nmag\u00e1ban b\u00edzik meg, de... de m\u00e9gsem cser\u00e9ln\u00e9d el azt az \u00e9rz\u00e9st, amit ny\u00fajtanak neked a bet\u0171k, a le\u00edrt gondolatok, a k\u00e9sz cikk, novella, reg\u00e9ny, vers. Mint egy j\u00f3 pszichol\u00f3gus, csak ingyen van. B\u00e1r volt egyszer egy orvos, aki szerint az \u00edr\u00f3ember egy fabatk\u00e1t sem \u00e9r s\u0151t, a szem\u00e9ben l\u00e1tni lehetett, a lekezel\u0151 viselked\u00e9s\u00e9ben, hogy mindenkit, aki b\u00e1rmit \u00edr, legsz\u00edvesebben elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe z\u00e1rna. T\u00fal nagyra becs\u00fclte \u00f6nmag\u00e1t ahhoz, hogy elhiggye, m\u00e1s is k\u00e9pes arra, amire \u0151, doktori diploma n\u00e9lk\u00fcl: vagy csak a bels\u0151 frusztr\u00e1lts\u00e1g\u00e1t vet\u00edtette ki a t\u00f6bbi emberre. Megesik az ilyen. Valamit l\u00e1tsz a m\u00e1sikban, ami nem szimpatikus valami\u00e9rt, ami\u00e9rt igaz\u00e1b\u00f3l ker\u00fcln\u00e9d, mint valami pestist, \u00e9s ez igaz\u00e1b\u00f3l csak annak a jele, hogy azzal a dologgal, \u00f6nmagadban nem bar\u00e1tkozt\u00e1l m\u00e9g meg. Ha az emberis\u00e9g egy t\u00fck\u00f6r, az \u00edr\u00e1s m\u00e9g nagyobb. L\u00e1tja, amit m\u00e1s nem l\u00e1t. L\u00e1tja, amit mi nem l\u00e1tunk. Nem hazudhatsz neki.<\/p>\r\n

Ugye, mindenki \u00e1tesett m\u00e1r az \u00f6sszevesz\u00e9s-elmen\u00e9s-megbocs\u00e1t\u00e1s \u00f6r\u00f6k f\u00e1zis\u00e1n? Amikor az egyik pillanatban m\u00e9g \u00f6lelitek a m\u00e1sikat ott a p\u00e1lyaudvaron, \u00e9s r\u00e1 p\u00e1r nappal viszont m\u00e1r egym\u00e1snak estek, magatok sem tudj\u00e1tok a v\u00e9g\u00e9re, hogy mi\u00e9rt, de egym\u00e1snak estek \u00e9s \u00fagy v\u00e1ltok el, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 nem akartok hallani a m\u00e1sik f\u00e9lr\u0151l. S p\u00e1r h\u00f3napig, \u00e9vekig nincs is semmi, mintha az eg\u00e9sz csak egy rossz \u00e1lom lett volna, mintha nem is l\u00e9teztetek volna egy k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rben. Majd f\u00e9l\u00e9v ut\u00e1n felkelsz, \u00e9s minden eml\u00e9ked egy csettint\u00e9sre visszat\u00e9r. \u00dcres leszel, t\u00e9bolyodott, \u00e9s k\u00e9rd\u0151jelekkel teli: mintha a f\u00e9l\u00e9vvel ezel\u0151tti incidens folytat\u00f3dna azzal, hogy feldolgozd. F\u00e9l\u00e9v sz\u00fcnet ut\u00e1n dolgozz is valamit, \u00fczenik fentr\u0151l az \u00e9giek, te pedig ha akarn\u00e1l se tudn\u00e1l m\u00e1shov\u00e1 menni. Nem menek\u00fclsz, hanem felveszed a napszem\u00fcveget \u00e9s belen\u00e9zel a napba. A bet\u0171k minden sora halv\u00e1nyul, majd er\u0151s\u00f6dik, s azon kapod magad, hogy \u00edrsz, hogy \u00fajb\u00f3l \u00edrod azt a sok katyvaszt, ami a fejedben, a lelkedben, \u00fcres sz\u00edvedben h\u00e1borog. Le\u00edrod azt, amit nem tudsz megfogalmazni. \u00dagy v\u00e1ltozik minden, ahogy a word lapok egyre feket\u00e9lednek. \u00dagy ismered meg magad egyre jobban, hogy k\u00f6zben bort iszol az \u00f6rd\u00f6ggel, \u00e9s a tengerparton s\u00e9t\u00e1lsz az angyallal. A k\u00f6zep\u00e9n azt\u00e1n kicsit olyan \u00e9rz\u00e9sed lesz teljesen, tot\u00e1lisan, hogy \u0150 ir\u00e1ny\u00edt t\u00e9ged m\u00e9g mindig, te csak az eszk\u00f6z vagy: miatta van a bels\u0151 \u00e9nednek hangja, aki \u00edr, aki alkot. Ismer\u0151s azaz \u00e9rz\u00e9s, amikor olyan, mintha m\u00e1svalaki inspir\u00e1lna t\u00e9ged? Mintha m\u00e1svalaki szavai lenn\u00e9nek, mintha az \u00f6sszes bet\u0171, ami leker\u00fcl a lapra olyb\u00e1' t\u0171nne, mintha \u00e9pp egy levelet \u00edrt\u00e1l volna?<\/p>\r\n

Tal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00fagy van.<\/p>\r\n

R\u00e9gebben nem kellett azon agyalni, hogy most mennyire vagyunk \u00e9pp tudatosak vagy nem. R\u00e9gebben csak \u00e9lt\u00fcnk, l\u00e9legezt\u00fcnk, nevett\u00fcnk, idegenek v\u00e1ll\u00e1ra d\u0151lt\u00fcnk r\u00e1 nevetve, a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n labd\u00e1ztunk meg a SZIGETen Kisp\u00e1l koncertre v\u00e1rva, r\u00e9gebben annyira mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 volt j\u00f3nak, szabadnak, \u00e9s \u00f6nmagadnak lenni. Nem agyalt\u00e1l semmit, csak ment\u00e9l \u00e9s csin\u00e1ltad, ahogy \u00e9ppen megfogalmazodott benned. Nem azt n\u00e9zted, hogy \"mi\u00e9rt\", hanem azt, hogy \"mi\u00e9rt ne?\". A test \u00e9s a l\u00e9lek mag\u00e1t\u00f3l, automatikusan volt egybe, nem csin\u00e1lt\u00e1l semmit, csak volt\u00e1l az, aki, azzal a fiatalos \u00e1rtatlans\u00e1ggal, amit az id\u0151vel, l\u00e1thatatlanul hagysz el.<\/p>\r\n

Nagyon sok\u00e1ig arra fogtam, aki mindv\u00e9gig, a mai napig sokat jelent nekem. R\u00e1fogtam mindent, mert mi ilyenek vagyunk, mi emberek, mindig b\u0171nbakot keres\u00fcnk a saj\u00e1t elcseszett bajainkra \u00e9s viselked\u00e9seinkre, pedig igaz\u00e1b\u00f3l csak szembe k\u00e9ne n\u00e9zn\u00fcnk a saj\u00e1t t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00fcnkkel m\u00e1r az elej\u00e9t\u0151l fogva. Mondjuk, ez\u00e9rt aj\u00e1nlom mindenkinek, hogy \u00edrjon. \"\u00cdrj, \u00e9s utat tal\u00e1lsz \u00f6nmagadhoz!' Szlogen is lehetne. Az \u00edr\u00e1s PR-ja.
B\u00e1r a fel\u00e9t\u0151l a h\u00e1la \u00e9s a hib\u00e1ztat\u00e1s, ami ink\u00e1bb k\u00e9rd\u0151re von\u00e1s vette \u00e1t a szerepet, ha eszembe jutott. H\u00e1l\u00e1s voltam, ami\u00e9rt a m\u00e9lybe r\u00e1ntott, mert \u00edgy \u00fajj\u00e1sz\u00fclettem, megtal\u00e1lva azt a saj\u00e1t hangot, ami az \u00edr\u00e1shoz tartozik, ami csak az eny\u00e9m, de k\u00f6zben meg butas\u00e1g az eg\u00e9sz, mert ha jobban belegondolok, tudat alatt mindig megvolt, csak... igen. H\u00e1l\u00e1s vagyok neki, hogy a tudatos \u00e9letre tan\u00edtott meg \u00fagy, hogy \u0151 nem tudatos. \u00c9vek \u00f3ta megy a huzavona. Testv\u00e9ri (rossz) viszony. Tudj\u00e1tok, ha a v\u00e9rszerinti csal\u00e1dodat nem is v\u00e1laszthatod meg, de a bar\u00e1tokb\u00f3l lev\u0151 csal\u00e1dodat igen. Belev\u00e1lasztasz, de ez m\u00e1r csak ilyen. K\u00f6tel\u00e9k.
S r\u00e1j\u00f6ssz a v\u00e9g\u00e9n, hogy val\u00f3j\u00e1ban mindent az \u00edr\u00e1st csin\u00e1l, \u00e9s az emberek csak a sz\u00f3fogad\u00f3 b\u00e1b\u00fai, semmi t\u00f6bbek, m\u00e9gis... Sz\u00fcks\u00e9g van az egys\u00e9gre.<\/p>\r\n

\u00c9s mindig kell-e valaki, aki t\u00fczeli benn\u00fcnk az ihletet? Igen.
\u00c9s mindig ugyanaz a szem\u00e9ly az? Nem. De a f\u0151vonal, ha megtal\u00e1lod, \u0151 mindig ott lesz.
\u00c9s az ihlet mindig mag\u00e1t\u00f3l j\u00f6n? Is-is. Igen. De h\u00e1t az \u00e9letben mi olyan m\u00fck\u0151dik, amit g\u00f6rcs\u00f6sen akarunk?<\/p>\r\n

Soha nem sz\u00e1ll ki azaz ember az \u00e9letedb\u0151l, aki a leger\u0151sebben ott volt\/van m\u00e1r benned -
mert sz\u00f3szerint bele\u00edrtad \u0151t az \u00e9letedbe.
S azt hiszem, pont ez\u00e9rt kell, hogy m\u00e1svalaki(k) adj\u00e1k neked az ihletet;
mert \u00edgy sosem felejted el, mi az a hajsz\u00e1lv\u00e9kony vonal, ami elv\u00e1lasztja a k\u00f6t\u0151d\u00e9st a csal\u00f3d\u00e1st\u00f3l.<\/p>\r\n

Mondd ki. <\/strong><\/p>\r\n

02.
Te<\/span><\/span><\/em><\/strong><\/p>\r\n

Lehunyom a szemem, mindig ott leszel a<\/em>
keleti p\u00e1lyaudvar \u00e9rkez\u00e9si t\u00e1bla \u00e9s a megvett szakaszjegy k\u00f6z\u00f6tt, <\/em>
a gyorsan elhalad\u00f3 kocsisor, a p\u00e1nikrohamot kap\u00f3 \u00fatszakaszon, a <\/em>
meg\u00edg\u00e9rt \u00edg\u00e9retben, a soha ki nem mondott sz\u00f6vets\u00e9gben, ami <\/em>
azt hiszem, csak egy sz\u0171nni nem akar\u00f3 jelenet az Isteni Sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k <\/em>
harmadik fejezet\u00e9b\u0151l, a kialvatlan f\u00f6ld\u00f6nmarad\u00e1s a behallucin\u00e1lt <\/em>
\u00e1llapotban, mikor is a k\u00e9t \u00fcveg bor csak k\u00eds\u00e9r\u0151 a <\/em>
f\u0151attrakci\u00f3 mellett.<\/em><\/p>\r\n

A legjobban t\u0151led f\u00e9ltem, hogy mi lesz, ha m\u00e1r nem leszel, ki <\/em>
fogja a szavakat a wordbe \u00edrni helyettem, ki fog \u00e1lland\u00f3an <\/em>
cseszegetni, lebut\u00e1zni, felel\u0151tlennek nevezni, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n, <\/em>
ki fogja a szeretetb\u0151l alig k\u00e9t perc alatt el\u00e9rni, hogy idegesen a <\/em>
falhoz csapjam a telefont.<\/em><\/p>\r\n

Nem hiszel nekem, hisz magadat l\u00e1tod, azt aki akkor volt\u00e1l, <\/em>
mikor \u00e9n mentem el. Most te j\u00e1rod v\u00e9gig az utat, \u00e9n <\/em>
meg viszem az adott feladatom egy t\u00e1sk\u00e1ba beledugva: <\/em>
\"Mindenre k\u00e9pes vagy, ha odateszed magad, <\/em>
hittel\".<\/em><\/p>\r\n

Sz. - <\/em>
a sz\u00f3, amit csak \u00e1th\u00fazva tudn\u00e9k \u00e1tny\u00fajtani. <\/em>
Mindig ihlet leszel bennem.<\/em><\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=QnxpHIl5Ynw[\/embed]<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}