{"version":"1.0","provider_name":"Relax with wine","provider_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu","author_name":"Maja B. Wargee","author_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/author\/csipogohotmail-com\/","title":"M\u00e1rciusi lev\u00e9l, 2.0","html":"\"mobile\"<\/a>.Kedves N\u00e1rciszt \u00fcltet\u0151, aki Felh\u0151be van csomagolva.\n\nN\u00e9ha nem tudom, hogy mi\u00e9rt teszek dolgokat, \u00e9s n\u00e9ha pedig pontosan tudom legbel\u00fcl, hogy mi mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik. Egyikre sem tudn\u00e1m azt mondani, hogy ez \u00edgy t\u00f6k\u00e9letes, hiszen mindegyikben benne vannak azok a hib\u00e1k, amik miatt a nap legv\u00e1ratlanabb perceiben felbukkanhatnak a k\u00e9rd\u0151jelek. S csak \u00fcl\u00f6k, \u00e9s nem teszek semmit sem, vagy olyb\u00e1' t\u0171nik, mintha nem tenn\u00e9k ellen\u00fck semmit. Mi\u00e9rt harcolsz? <\/em>K\u00e9rdezn\u00e9d, \u00e9n meg csak felnevetn\u00e9k, hogy ezt pont te k\u00e9rdezed? Te, akinek a legjobb haverja a folytonos elfut\u00e1s, a folytonos eln\u00e9z\u00e9s, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s ide-oda l\u00e9peget\u00e9s mert nem tudod lerakni a voksodat az igen vagy a nem mellett.\n\nTudod, azt hiszem, pont az\u00e9rt nem hi\u00e1nyzik, mert megb\u00e1ntottak a kimondott szavai. Szerinte \u00e9n, szerintem \u0151 - egy tipikus kapcsolati probl\u00e9ma a mi\u00e9nk. Meg nem \u00e9rtetts\u00e9g. Kital\u00e1lhatatlan szeretet. Elt\u00f6r\u00f6lt bizalmi j\u00e1t\u00e9k, amit igyeksz\u00fcnk helyrehozni, m\u00e9gsem t\u00fcnd\u00f6kl\u00fcnk a sikerben. Amikor valaki megk\u00e9rdezi, hogy igaz\u00e1b\u00f3l mit szeretn\u00e9k, akkor azt v\u00e1laszolom, hogy nem tudom, mert t\u00e9nyleg nem tudom. Nem szeretn\u00e9m a r\u00e9git, ami volt, s k\u00f6zben bel\u00fcl \u00e9s annyi \u00e9v ut\u00e1n m\u00e1r tudom, hogy ennek sosem lesz igaz\u00e1n v\u00e9ge - valami r\u00e9gibe csomagolt \u00fajat szeretn\u00e9k, amibe mondjuk a szerepl\u0151k ugyanazok, az \u00e9rz\u00e9sek is meg a k\u00f6t\u0151d\u00e9s, csak a helyzetek m\u00e1sok. Nem, a k\u00f6t\u0151d\u00e9s is m\u00e1s szint\u0171 lenne, igen, a k\u00f6t\u0151d\u00e9sb\u0151l sem kellene a r\u00e9gi, abba m\u00e1r belehaln\u00e9k, tal\u00e1n belehaln\u00e1nk mindketten. Hi\u00e1ny...hi\u00e1nyod lassan jelenik meg, \u00f3vatos lettem, m\u00e1r nem mondom ki, m\u00e9g csak gondolni sem merek r\u00e1, kit\u00f6rl\u00f6m mindenhonnan. Te is ezt szeretn\u00e9d, ezt is teszed. Van egy kapocs k\u00f6zt\u00fcnk, ami m\u00e1r elv\u00e1ghatatlan, de k\u00f6zben pedig m\u00e1r nem tudunk j\u00f3ba lenni egym\u00e1ssal. Sosem felejtj\u00fck el egym\u00e1st, hogy igaz\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n utakon j\u00e1rjunk. H\u00e1t nem m\u00f3k\u00e1s? A t\u00f6bbiek az\u00e9rt nem \u00e9rtik, akik nagyban nagy hangon \u00e9s k\u00e9rd\u0151jelekkel az arcukon kritiz\u00e1lnak minket, \u0151k az\u00e9rt nem \u00e9rtik, mert nekik nincs ilyen kapcsolat az \u00e9let\u00fckbe - ilyen kapcsolat, amire a j\u00f3kkal \u00e9s rosszakkal egy\u00fctt mindenkinek sz\u00fcks\u00e9ge lenne, mert az ember csak az ilyen kapcsolat \u00e1r\u00e1n tanulja azt meg, hogy van \u00e9s milyen t\u00f6k\u00e9letesen bonyolult \u00e9rz\u00e9s, helyzet az, amikor a m\u00e1sik minden \u00e1ldott m\u00e1sodpercben fontosabb, mint saj\u00e1t magunk. S megtanulunk m\u00e9rlegelni a rengetegben. S megtanuljuk, hogy igenis van az elenged\u00e9s \u00e9s az elenged\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. S megtanuljuk, hogy sokkal nehezebb az, ha az eg\u00e9sz \u00e9letedben csak magadra sz\u00e1m\u00edthatt\u00e1l \u00e9s \u00fagy nagyobb \u00f3ri\u00e1sibb \u00f6r\u00f6m a siker, mint az, amikor seg\u00edts\u00e9ggel rugaszkodt\u00e1l el\u0151re. S megtanulunk b\u00edzni a bizalmatlans\u00e1gban is. S megtanuljuk, hogy a m\u00falt nem veszik el, csak \u00e1talakul jelenn\u00e9. S megtanulunk vitatkozni, azt\u00e1n mosolyogni.\n\nMindig lesznek p\u00e9ld\u00e1k. Mindig lesz \u00f3ce\u00e1n, tenger, haj\u00f3k\u00e1z\u00e1s, vattacukor, \u00e9s kib\u00e9relt fi\u00f3k a k\u00f6nyveinknek. Mindig lesz nosztalgia, nutella, Margitsziget, \u00e9s elmondhatatlanul kacskaring\u00f3s \u00fatszakasz ami a kislak\u00e1shoz vezet. Mindig lesz \u00f6sszez\u00f6rren\u00e9s, \u00f6ssze\u00f6lelkez\u00e9s, fond\u00fc, \u00e9s r\u00f3zsasz\u00ednbe csomagolt r\u00e1mosolyg\u00e1s a napfelkelt\u00e9re. Mindig lesznek felh\u0151k, zokog\u00e1s, ragyog\u00e1s, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n utakon l\u00e9v\u0151 \u00f6sszetal\u00e1lkoz\u00f3k.\n\nTudod, t\u00fal gyorsak vagyunk ahhoz, hogy t\u00fcrelmesen, csendben megv\u00e1rjuk azt a pillanatot, amikor nem lenne semmi, csak hirtelen egym\u00e1sra borul\u00e1sos kib\u00e9k\u00fcl\u00e9s. T\u00fal zajosak vagyunk m\u00e9g mindig egym\u00e1snak. Ellenkez\u0151ek a hasonl\u00f3s\u00e1gban. Nincs gond. Tudat alatt is j\u00e1tszadozunk egym\u00e1ssal, feszegetj\u00fck egym\u00e1s \u00e9rz\u00e9seit, feszegetj\u00fck azt, hogy ki meddig b\u00edrja tov\u00e1bb sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl - egyik\u00fcnk sem szeretne vesz\u00edteni, k\u00f6zben pedig mindkett\u0151nket ez \u00e9ltet. Az, hogy tudunk egym\u00e1sr\u00f3l. Lehet, ez\u00e9rt l\u00e9ptem ki a virtu\u00e1lis t\u00e9rb\u0151l. Lehet \u00fajabb j\u00e1t\u00e9k az eg\u00e9sz a r\u00e9szemr\u0151l a te j\u00e1t\u00e9kodra. K\u00edv\u00e1ncsi leszek, \u00f6t \u00e9v m\u00falva mi lesz, hol lesz\u00fcnk, milyenek lesz\u00fcnk, kik lesz\u00fcnk, hogy lesz\u00fcnk. Akiket nem k\u00edm\u00e9lt az \u00e9let, azok egym\u00e1sra tal\u00e1lnak - s onnan tudhatj\u00e1k, hogy \u00e9lnek, hogy nem a b\u00e9ke a f\u0151szerep.\n\nTudod, nem \u00e9rdekel m\u00e1snak a v\u00e9lem\u00e9nye. A tied se jelenleg, amit mutatsz. Mert tudom, \u00e9rzem, hogy b\u00e1rmi is a k\u00fclvil\u00e1g, te m\u00e9g nem felejtetted el, hogy milyen vagyok igaz\u00e1b\u00f3l - hogy nem vagyok rossz. Hogy nem vagyok az, aminek pr\u00f3b\u00e1ltak \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lnak be\u00e1ll\u00edtani azok, akik szerint v\u00e9gig hazudtam mindent, k\u00f6zben meg amikor a szem\u00fckbe mondom, azt mondj\u00e1k \u00e9s a szem\u00fckben is l\u00e1tom, hogy 'h\u00e1t igen, te t\u00e9nyleg nem vagy az aki m\u00e1sok h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt besz\u00e9l'. S azt m\u00e1r megtanultam, hogyha legal\u00e1bb egy ember teljesen, jobban megismert minket, mint saj\u00e1t mag\u00e1t, akkor m\u00e1r volt mi\u00e9rt \u00e9ln\u00fcnk, akkor m\u00e1r sosem lesz\u00fcnk \u00e1lruh\u00e1s szellemek. S ha nek\u00fcnk is van olyan, akivel jobban t\u00f6r\u0151d\u00fcnk, mint magunkkal, akire legel\u0151sz\u00f6r gondolunk, ha baj van, akkor nem sz\u00e1m\u00edt m\u00e1s, mert m\u00e1r vagyunk valakik. Vagyunk valakik.\n\nM\u00e9g nem vesz\u00edthetek, \u00e9rzem. A sors \u00e9letre \u00edt\u00e9lt, volt, hogy nem k\u00edm\u00e9lt, v\u00e1llalom.<\/em> Mindent v\u00e1llalok.\nV\u00e1llalak.\n\n\u00d6lel\u00e9s.\nXY P\u00e9ld\u00e1tlanl\u00e9ny\u00a0 <\/em>","type":"rich"}