{"version":"1.0","provider_name":"Relax with wine","provider_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu","author_name":"Maja B. Wargee","author_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/author\/csipogohotmail-com\/","title":"Only hate the road when you\u2019re missin' home.'","html":"http:\/\/www.youtube.com\/watch?v=RBumgq5yVrA\n\n\"likeseagirl\"<\/a>Kedves Felh\u0151.\n\nUnom az elmaradt pillanatokat. Unom a k\u00e9sleltetett id\u0151t. Unom, hogy ing\u00e1znom kell \u00e9rtelem \u00e9s \u00e9rzelem k\u00f6z\u00f6tt, hogy most melyik is legyen a legjobb megold\u00e1s. Unom, hogy eln\u00e9z\u00fcnk. Unom, hogy nem tudok mes\u00e9lni az \u00e9letemb\u0151l. Unom, hogy nem tudsz mes\u00e9lni az \u00e9letedb\u0151l. Unom, hogy olyb\u00e1' t\u0171nik, mintha k\u00f6rbe-k\u00f6rbe s\u00e9t\u00e1ln\u00e1nk egy v\u00e9gtelennek t\u0171n\u0151 sivatagban. Unom a ki nem mondott, elhallgatott szavakat, k\u00f6zben pedig ott van minden le\u00edrt mondatban. Unom a megkeres\u00e9st. Unom a tan\u00e1cstalans\u00e1got. Unom a hi\u00e1nyt. Unom a hi\u00e1nytalans\u00e1got. Unom az el\u0151rel\u00e9p\u00e9st. Unom a visszal\u00e9p\u00e9st. Unom az igyekez\u00e9st. Unom az \u00fajat. Unom a k\u00e9rdez\u00e9seket. Unom a v\u00e1laszokat. Unom a k\u00e9rd\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli napokat. Unom, hogy igaz\u00e1b\u00f3l k\u00e9rd\u00e9sekb\u0151l raksz \u00f6ssze egy szempillant\u00e1s alatt. Unom, ha v\u00e1lasz n\u00e9lk\u00fcl vagyunk, s unom, hogy m\u00e1r nem jutsz eszembe a koncerten. Vagy m\u00e1r nem eml\u00e9kszem r\u00e1. Tudtad, hogy azon a koncerten m\u00e9g egyszer sem voltam j\u00f3zan? Egyszer sem. S \u00edgy kib\u00edrom. S \u00edgy \u00e9lvezem. S \u00edgy az \u00e9letem. \u00d6sszeraknak, mert csak \u0151k k\u00e9pesek r\u00e1. Unom, ha haragszol. Unom, hogy k\u00e9ptelenek vagyunk a jelenbe tenni a kapcsolatunkat, s visszar\u00e1ndulunk, ha r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, ez m\u00e1r nem azok az id\u0151k, amik voltak. Unom, hogy a minden vagy. Unom, hogy \u00f6r\u00f6kre. Unom, hogy kiismerhetetlen titok lett\u00e9l. Unom, hogy biztons\u00e1got ny\u00fajtasz, b\u00e1rmikor is j\u00f6ssz. Unom, hogy \u00e9n nem jelentek biztons\u00e1got. Unom, hogy b\u00e1rki lehetn\u00e9k, m\u00e9gsem akarok b\u00e1rki lenni. Unom a j\u00e1t\u00e9kokat, a megj\u00e1tszott nevet\u00e9seket. Unom, hogy nek\u00fcnk semmi sem j\u00f6n \u00f6ssze, hogy semmi sem j\u00f6tt \u00f6ssze. Unom, hogy az ilyen dolgok nem v\u00e1ltoznak. Unom a fr\u00f6ccs\u00f6t . Unom a cigarett\u00e1t. Unom az esti s\u00e9t\u00e1l\u00e1sokat. Unom a programokat. Unom az el\u0151ad\u00e1sokat. Unom az \u00edr\u00e1st. Unom magamat is. S unom, hogy kicsit sem unva, ezek tartanak \u00e9letben. Unom, ha megjelensz, \u00e9s unom, ha nem jelensz meg. Unom, hogy a v\u00e9gtelens\u00e9gig meg\u00e9lt\u00fck a r\u00e9git, s most ez\u00e9rt t\u0171nik olyan lehetetlennek, hogy valami \u00faj kezd\u0151dj\u00f6n el. Unom a gondolkod\u00e1st. Unom a tetteket. Unom, hogy t\u00fal sok minden v\u00e1ltozott meg ahhoz, hogy igaz\u00e1b\u00f3l semmi nem v\u00e1ltozott meg. Unom, hogy rosszul vagyok a saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9semt\u0151l. Unom az \u00e9rtelem \u00e9s az \u00e9rzelem civakod\u00e1s\u00e1t a fejemben. Unom, hogy nem mondhatom el senkinek. Unom, hogy ezt nem mondhatom el senkinek sem. Unom, hogy neked sem. Unom, hogy most tal\u00e1lt meg ez a dal, s unom, hogy mennyire k\u00e9pes volt kiszedni bel\u0151lem egy kis r\u00e9szt, hogy ezt \u00edgy el\u00e9m t\u00e1rolja ezzel a lev\u00e9llel. Unom a leveleket. Unom, hogy sosem fogom feladni. Unom, hogy megmutatn\u00e1m. Unom, hogy nem mutatn\u00e1m meg. Unom, hogy tartok t\u0151led, mert meg szeretn\u00e9k felelni. Unom, hogy mindig is k\u00e9ptelen voltam megfelelni - sz\u00f6rny\u0171 ember voltam. Unom, hogy k\u00e9pben vagyok, de m\u00e9g mindig magamat helyezem el\u0151r\u00e9bb a hib\u00e1k soraiban, ha veled hasonl\u00edtom \u00f6ssze magamat. Unom, hogy l\u00e9tezel, de nem \u00fagy l\u00e9tezel. Unom a nappalokat, az \u00e9jszak\u00e1kat, a kibogozhatatlan napokat. Unom, hogy kicsit sem foglak megunni. Unom, ha olyan szavak jutnak eszembe, amik arr\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lnak meggy\u0151zni, hogy v\u00e9ge van. S unom, ha a legk\u00f6zelebbi pillanatban meg m\u00e1r az megy a fejemben, hogy ennek sosem lesz v\u00e9ge. S unom, ha ezek ut\u00e1n, mintha meg\u00e9rezn\u00e9d, \u00edrsz nekem. Unom a jeleket. Unom a jeltelens\u00e9get. Unom, hogy nem tudok s\u00edrni. Unom, hogy \u00fcv\u00f6lteni ann\u00e1l ink\u00e1bb tudok, b\u00e1rhol \u00e9s b\u00e1rmikor, hiszt\u00e9rikusan h\u00e1bor\u00fat ind\u00edtva magamban. Unom, hogy nem rajtam m\u00falik. Unom, hogy nem rajtad m\u00falik. Unom a sorsot. Unom, hogy okok vannak, de m\u00e9g sincsenek igazi tettek. Unom, ha visszat\u00e9r\u00fcnk, akkor mi\u00e9rt nem lehet t\u00f6k\u00e9letesen boldogan visszat\u00e9rni? Unom, hogy nem \u00e9rtem, \u00e9s nem akarom, hogy ez ameddig \u00e9l\u00fcnk, \u00edgy maradjon, mes\u00e9lni szeretn\u00e9k. Unom a b\u00e1tors\u00e1gunkat. Unom a f\u00e9ktelen kacag\u00e1st. Unom, hogy ennek ellen\u00e9re, a nem a sorsd\u00f6nt\u0151 d\u00f6nt\u00e9s. Unom, ha m\u00e9gis rosszra hallgattam, ha az \u00e9rtelem rossz v\u00e1laszt\u00e1s volt. Unom a m\u00faltat, a jelent, a j\u00f6v\u0151t. Unom a keres\u00e9st. Unom, ha esik. Unom, ha s\u00e1ros leszek. Unom, hogy csak a t\u00e9v\u00e9ben im\u00e1dom a korcsoly\u00e1z\u00e1st. Unom, hogy ez csak \u00edgy marad nek\u00fcnk, nyomtalanul \u00e9s blogba mentve. Unom a kapcsolatokat. Unom, hogy bes\u00f6t\u00e9tedett. Unom az \u00edr\u00e1st. Unom, hogy m\u00e9g folytatn\u00e1m a levelet. Unom, hogy t\u00e9ged nem.\n\nUnom az \u00f6lel\u00e9st.\n\u00d6lel\u00e9s.\nXY p\u00e9ld\u00e1tlanl\u00e9ny, aki unja a p\u00e9ld\u00e1kat.","type":"rich"}