{"version":"1.0","provider_name":"Relax with wine","provider_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu","author_name":"Maja B. Wargee","author_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/author\/csipogohotmail-com\/","title":"Bouquet .. reality . ","html":"\"k\u00e9zvir\u00e1g\"<\/a>Tal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van. Tal\u00e1n, ha egy n\u0151nem\u0171 eld\u00f6nt \u00e9s kin\u00e9z valamit, valakit, akkor azt addig n\u00e9zi, am\u00edg meg nem szerzi mag\u00e1nak. Lehet, hogy azt\u00e1n egy nap ut\u00e1n el is felejti, de megszerzi, ebben biztosak lehet\u00fcnk. Ha \u0151 nem akarja, a h\u00edmnem\u0171 l\u00e9ny b\u00e1rmit tehet, ez bizony vesztes p\u00e1lya lesz. M\u00falhatnak a napok, a h\u00f3napok, az \u00e9vek. J\u00f6het es\u0151, h\u00f3, zivatar, torn\u00e1d\u00f3, k\u00e1nikula, sz\u00e9lvihar. Dob\u00e1l\u00f3zhatunk szavakkal, tettekkel, sikerekkel, kem\u00e9ny mel\u00f3val, kih\u0171lt \u00e1ggyal, megter\u00edtett asztallal, kapcsolatokkal, hib\u00e1kkal, el nem mondott \u00e9rzelmekkel, elfeledett pillanatokkal.\n\nTal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van. El\u00e9g egy m\u00e1sodperc, \u00e9s le van rakva a j\u00f6v\u0151 csemp\u00e9je, csak n\u00e9ha m\u00e9g mi sem tudjuk biztosan, hogy ez majd a mi\u00e9nk lesz. \u00dagy \u00e9rezz\u00fck j\u00f3-j\u00f3, \u00e9lvezz\u00fck, de nagyon nem foglalkozunk vele, hiszen fiatalok vagyunk \u00e9s boh\u00f3k\u00e1sak, a r\u00f3zsa mindk\u00e9t ir\u00e1ny\u00e1ba ny\u00edl\u00f3ak. S valami m\u00e9gis lerak\u00f3dik, ami \u00e9vek m\u00faltan csir\u00e1zni kezd, \u00e9s ha igaz\u00e1n szerencs\u00e9j\u00fck van, beteljesedik.\n\nTal\u00e1n\u00a0 t\u00e9nyleg \u00edgy van. Mehet\u00fcnk k\u00f6rbe-k\u00f6rbe, elveszhet\u00fcnk az embert\u00f6megbe, v\u00e1laszthatunk, d\u00f6nthet\u00fcnk, bukd\u00e1csolhatunk a lejt\u0151n, s\u00edrhatunk a buszon, egym\u00e1sra lelhet\u00fcnk es\u0151ben a blah\u00e1n, ugr\u00e1lhatunk, nevethet\u00fcnk, gy\u0171jthet\u00fcnk \u00e9lm\u00e9nyeket, k\u00e9rd\u0151jeleket kergethet\u00fcnk, mindent megtehet\u00fcnk, hogy azt\u00e1n egy t\u00f6k\u00e9letes id\u0151pontban visszat\u00e9rjen el\u00e9nk az, ami ezer \u00e9ve elkezdte a csemp\u00e9nket kirakni a h\u00e1zunk fal\u00e1n. Az alap. Az alapk\u0151.\n\nTal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van. Megismerj\u00fck a biztos pontot, de ahhoz, hogy meg\u00e9rdemelten meg is kapjuk, el kell menn\u00fcnk ker\u00fcl\u0151 \u00faton egy hosszabb v\u00e1ndor\u00fatra, ahol mindent k\u00f6rbej\u00e1runk, ahol csal\u00f3dunk \u00e9s csal\u00f3d\u00e1st okozunk, ahol d\u00f6nt\u00fcnk \u00e9s rosszul d\u00f6nt\u00fcnk, ahol \u00e1t\u00e9lj\u00fck \u00e9s ahol m\u00e9lybe zuhanunk, ahol \u00f6sszebar\u00e1tkozunk \u00e9s ahol \u00f6r\u00f6kre \u00f6sszevesz\u00fcnk, ahol a sz\u00edv\u00fcnkre hallgatunk \u00e9s ahol az esz\u00fcnkre, ahol m\u00e9rgesek vagyunk \u00e9s ahol felh\u0151tlenek, ahol kimondjuk \u00e9s ahol nem mondjuk ki hanem ink\u00e1bb csak mutatjuk vagy \u00e9ppen n\u00e9zz\u00fcnk csendben, sz\u00f3val hossz\u00fa v\u00e1ndor\u00fatra k\u00fcldenek minket, hogy igaz\u00e1n meg\u00e9lj\u00fck magunkat, az \u00e9letet, hogy mindent magunk\u00e9v\u00e1 tegy\u00fcnk, hogy azt\u00e1n amikor visszaker\u00fcl hozz\u00e1nk az a bizonyos biztos pont, teljes sz\u00edvb\u0151l azt tudjuk \u00e9rezni \u00e9s mondani, hogy igen, meg\u00e9rdemelj\u00fck, igen, ennek itt a helye. <\/em>N\u00e9ha elvisz minket az \u00e9let, hogy megtanuljuk \u00e9rt\u00e9kelni azt, amit ad.\n\nTal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van. S valahol mindig is sejtj\u00fck a bels\u0151nkben, hogy van m\u00e9g valami, hogy kell lennie m\u00e9g valaminek, ami\u00e9rt ezeket tessz\u00fck, hogy ez \u00edgy m\u00e9g nem el\u00e9g, hogy nem csak ennyi az \u00e9let\u00fcnk. Ott vagyunk, amikor igaz\u00e1b\u00f3l t\u00f6bb ezer kilom\u00e9ter v\u00e1laszt el a m\u00e1sikt\u00f3l. Nincs t\u00e1rsalg\u00e1s, nincsen kapcsolat, nincsen semmi, csak a puszta \u00e9letben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 lubickol\u00e1s. A legnagyobb feladat.\n\nTal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van. S amikor szembej\u00f6n, na igen, akkor nem szabad elszalasztani, mert t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem j\u00f6n vissza. Vannak pillanatok, helyzetek, emberek, amik megism\u00e9telhetetlenek, amik p\u00f3tolhatatlanak, amik egyszer t\u00f6rt\u00e9nnek meg; ez az. Ez az a pillanatunk. Csak\u00fagy r\u00e1\u00e9rzel, nem is sejted m\u00e9g, csak bel\u00fcl valami megnyomja a s\u00e1rga gombot, hogy vigy\u00e1zz, mert ez hamarosan egy fontos momentum lesz az \u00e9letedben. Kineveted, hiszen mi\u00e9rt is lenne valami, valaki fontos, akit m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9gen nem is l\u00e1tt\u00e1l, nem is hallott\u00e1l, nem is nevett\u00e9l vele, nem is \u00e9lt\u00e9l \u00e1t vele ezer meg ezer \u00e9rdekes momentumot. M\u00e9gis ott az a s\u00e1rga l\u00e1mpa.\n\nTal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van. Egyszerre vagy izgatott \u00e9s valahogy biztos, amit igaz\u00e1b\u00f3l nem is tudsz hov\u00e1 tenni. Egy forgat\u00f3k\u00f6nyv lenne val\u00f3j\u00e1ban az \u00e9let\u00fcnk?\n\nTal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van. Egy karny\u00fajt\u00e1snyira l\u00e9tezik t\u0151l\u00fcnk a boldogs\u00e1g.","type":"rich"}