{"version":"1.0","provider_name":"Relax with wine","provider_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu","author_name":"Maja B. Wargee","author_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/author\/csipogohotmail-com\/","title":"\u0150szinte vagy...b\u00e1bu!","html":"\"37117ebd0c794aaef6c48979133bf078\"<\/a>\n\nhttp:\/\/www.youtube.com\/watch?v=rv1o6Em9P7I\n\nAdunk, \u00e9s kapunk. \u00c9rz\u00fcnk, \u00e9s v\u00e1dlunk. N\u00e9ha azt k\u00e9rj\u00fck, b\u00e1rcsak ne \u00e9rezn\u00e9nk. N\u00e9ha azt akarjuk, hogy b\u00e1rcsak kit\u00f6r\u00f6ln\u00e9 valaki a fej\u00fcnkben lev\u0151 eml\u00e9kek egy r\u00e9sz\u00e9t, amik t\u00fal nehezek ahhoz, hogy hinni tudjunk benn\u00fck. Tudj\u00e1tok, a kabbala szerint azaz \u0151szinte ember, aki mindent megmutat a k\u00fclvil\u00e1gnak: aki azt teszi, amit bel\u00fcl is \u00e9ppen gondol vagy \u00e9rezz, \u00e9s nem b\u00fajik \u00e1lmosolyok \u00e9s \u00e1larcok m\u00f6g\u00e9. Tal\u00e1n t\u00e9nyleg \u00edgy van, \u00e9s azt hiszem, t\u00e9nyleg ez a helyes megfogalmaz\u00e1sa az \u0151szint\u00e9nek: amikor nem j\u00e1tszod meg magad. Amikor \u00f6nmagadat \u00e9led, \u00e9s nem a m\u00e1sikat. Keresztez\u0151d\u00e9s \u00e9s \u00e1rnyj\u00e1t\u00e9kok. Becsap\u00e1sok \u00e9s elmar\u00e1sok. Eny\u00e9m lesz majd a tied, azt\u00e1n senki\u00e9 sem. \u00c1larcok m\u00f6g\u00e9 b\u00fajnak, megismerik, bemagyar\u00e1zz\u00e1k hogy ez mennyire SAJ\u00c1T MAGUK, k\u00f6zben \u00e9szre sem veszik, hogy az egy harmadik embernek milyen sokat jelent... hogy mennyire az \u00e9lete. Hogy mennyire fontos lett volna akkor \u00e9s ott. \u00c1rul\u00e1s \u00e9s \u00f6ntudat kies\u00e9s. Az, amikor megk\u00e9rdezik 'hazudsz-e m\u00e1soknak?' sokkal bonyolultabb egy igen \u00e9s nemn\u00e9l: arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy mennyire b\u00fajsz maszk m\u00f6g\u00e9, hogy h\u00e1nyszor mosolyogsz k\u00e9nyszeredetten \u00e9s h\u00e1nyszor sz\u00e1molsz magadba t\u00edzig m\u00edg v\u00e1laszolsz a m\u00e1sik embernek. Nem csak szavakkal hazudhatsz, tettekkel is, eml\u00e9kekkel is. Eml\u00e9klop\u00e1s \u00e9s lufidurran\u00e1s. F\u00e9l\u00fcnk, hogy elvesz\u00edtj\u00fck \u00f6nmagunkat, hogy elvesz\u00edtj\u00fck az embereket, de k\u00f6zben saj\u00e1t magunk kevered\u00fcnk bele egyre nagyobb labirintusba. K\u00f6rbe sem n\u00e9z\u00fcnk, kicsit sem gondolkodunk el azon, hogy ezzel vagy ezzel a l\u00e9p\u00e9s\u00fcnkkel megb\u00e1ntjuk-e a m\u00e1sikat... csak azt n\u00e9zz\u00fck, hogy nek\u00fcnk j\u00f3 legyen, hogy min\u00e9l t\u00f6bb eml\u00e9kek ker\u00fcljenek a t\u00e1rh\u00e1zunkba. Szokv\u00e1nyos \u00f6n\u00f6s \u00e9rdek: mindenkin\u00e9l megvan, az emberis\u00e9ghez tartozik. Tagadj\u00e1k, akik saj\u00e1t magukat is tagadj\u00e1k.\n\nMennyi mindent mutattunk, akkor r\u00e1 se n\u00e9ztek. Id\u0151 telik, \u00e9s m\u00e1r r\u00f6gvest megszeretik. Mintha az eg\u00e9sz csak k\u00e1pr\u00e1zat lenne \u00e9s \u00e1mulat, pedig kicsit sem az. Ami egykor az \u00e9let\u00fcnket jelentette, ami eddig m\u00e9rhetetlen\u00fcl fontos volt, most egyszer\u0171en \u00fagy csin\u00e1lnak vele mintha a saj\u00e1tjuk\u00e9v\u00e1 var\u00e1zsolt\u00e1k volna. Az id\u0151 nem v\u00e1ltoztat meg semmit, nem mulasztja el, csupa ostoba klis\u00e9 az eg\u00e9sz: k\u00f6rbe kell n\u00e9zni, ennyi az eg\u00e9sz. K\u00f6rben\u00e9zel \u00e9s megl\u00e1tod. Magadba n\u00e9zel \u00e9s hiszel. \u00dajabb \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s eml\u00e9kek j\u00f6nnek, a r\u00e9giek pedig lecs\u00fasznak a rangl\u00e9tr\u00e1n, de sosem vesznek el, csak m\u00e1r nem lesznek f\u0151helyen. Nem szeretn\u00e9m, ha elvenn\u00e9k t\u0151lem \u0151ket. Idegeneket k\u00f6nnyebb megdics\u00e9rni \u00e9s igazz\u00e1 emelni, mint azt akit ismer\u00fcnk. Meg kell tanulni, engedni kell \u00e9s nem elveszni abban, amiben \u00e9ppen benne vagyunk. A sz\u00e9gyen\u00e9rzet saj\u00e1t magunkb\u00f3l j\u00f6n ki: sz\u00e9gyellj\u00fck azt, ami volt \u00e9s sz\u00e9gyellj\u00fck azt akit, akkor igaz\u00e1b\u00f3l azt sz\u00e9gyellj\u00fck amit tett\u00fcnk \u00e9s gondoltunk. Minden magunkb\u00f3l keletkezik. Nem szeretn\u00e9m, ha elvenn\u00e9k t\u0151lem azokat, amik egykor az \u00e9letet jelentett\u00e9k nekem. Egy\u00fcttes, dalsz\u00f6veg, helyek, k\u00e1v\u00e9, k\u00f6nyv, \u00e9rz\u00e9sek, szavak, emberek. B\u00e1rmi. Nem szeretn\u00e9m, ha elvenn\u00e9k t\u0151lem, mert hirtelen r\u00e1j\u00f6ttek arra, hogy mennyire kifejez\u0151ek. Eddig hol voltak? Eddig hol voltak, amikor mutattam? Ne most \u00e9s ne \u00edgy. Kicsit belehalunk, hogy a v\u00e9g\u00e9n fel\u00e9ledj\u00fcnk. <\/em>\n\nVannak emberek, akikt\u0151l az elenged\u00e9st tanultam meg. Vannak emberek, akikt\u0151l azt tanultam meg, hogyan kell k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkotni \u00e9s beolvadni. Vannak emberek, akikt\u0151l a t\u00e1mad\u00e1st majd a csendet. Vannak emberek, akikt\u0151l az \u00f6sszefog\u00e1st. Vannak emberek, akikt\u0151l fogalmakat, hogy miket is jelentenek pontosan a val\u00f3 \u00e9letben. Vannak emberek, akikt\u0151l bar\u00e1ts\u00e1got. Vannak emberek, akikt\u0151l azt, hogy b\u00e1rminek is l\u00e1tszik a felsz\u00edn, a m\u00e9lye eg\u00e9szen m\u00e1smilyenebb. Vannak emberek, akikt\u0151l igazi \u00f6r\u00f6m\u00f6t, \u00e9s vannak olyanok akikt\u0151l azt tanultam meg milyen \u00e9rz\u00e9s a jelenben lenni. Az emberekt\u0151l tanulunk. Mindenkit\u0151l. Eltessz\u00fck a k\u00f6vetkez\u0151 fi\u00f3kba, \u00e9s n\u00e9ha amikor sz\u00fcks\u00e9ges, akkor el\u0151vessz\u00fck. El kell rakni, hogy \u00faj j\u00f6jj\u00f6n. El kell rakni mindent. N\u00e9ha megijed\u00fcnk saj\u00e1t magunkt\u00f3l, hogy azt\u00e1n k\u00e9pekbe rendezz\u00fck \u0151ket. Belen\u00e9zni, el\u0151h\u00edvatni, k\u00e1rtyav\u00e1rat \u00e9p\u00edteni. Nem szeretn\u00e9m, ha elvenn\u00e9k azokat a dolgokat t\u0151lem, amik r\u00e9gen \u00e9s m\u00e9g most is nagyon fontos nekem. R\u00f6g\u00f6k. H\u00e1tt\u00e9r. Reped\u00e9sek a val\u00f3s\u00e1gban. Annyi eml\u00e9kem van vel\u00fck, mindegyik momentuma ad valamit, nem szeretn\u00e9m ha most hirtelen elraboln\u00e1k ezeket t\u0151lem. Kicsit most minden lassabb, de egyszer minden fontosabb lesz majd mint te meg \u00e9n.' Az eml\u00e9kekb\u0151l \u00e9p\u00fcl\u00fcnk, \u00e9s nem eshetnek sz\u00e9t.\n\nNem ments\u00e9g, hogy azt hisz\u00fck. Nem ments\u00e9g a megannyi magyar\u00e1zat, amivel ki tudjuk magunkat dum\u00e1lni. Nem ments\u00e9g a megannyi pont \u00e9s vessz\u0151 \u00e9s k\u00e9rd\u0151jel felett\u00fcnk. Nincs ments\u00e9g arra, ha sz\u00f6k\u0151k\u00fatba ugrunk. J\u00f3l \u00e9rzed magad a b\u0151r\u00f6dben? Am\u00edg nem rakod magadat \u00f6ssze, am\u00edg nem n\u00e9zel szembe a t\u00fck\u00f6rk\u00e9peddel \u00e9s a megannyi puzzledarabbal a f\u00f6ld\u00f6n, addig nevethetsz meg \u00e9lhetsz ak\u00e1rmilyen intenz\u00edven is, de bel\u00fcl mindig \u00e9rezni fogod hogy valami nincs rendben. K\u00f6nny\u0171 a m\u00e1sik oldaladra fordulni az \u00e9jszaka k\u00f6zep\u00e9n, de \u00e9ppen azaz er\u0151 sz\u00fcks\u00e9geltetik a mindennapos \u00e9letben is, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megfordulsz. Elhat\u00e1roz\u00e1s \u00e9s er\u0151.\n\nDon't. Lose. The. Memory.\n

'Ha mindennel szemben harcolunk \u00e9rte, akkor meg kell hogy t\u00f6rt\u00e9njen,\nde ehhez elengedhetetlen, hogy elhiggy\u00fck: egy\u00fctt k\u00e9pesek vagyunk r\u00e1'\u00a0<\/em><\/p>","type":"rich"}