{"version":"1.0","provider_name":"Relax with wine","provider_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu","author_name":"Maja B. Wargee","author_url":"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/author\/csipogohotmail-com\/","title":"Megbocs\u00e1t\u00e1s (1)","html":"<a href=\"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/files\/2013\/01\/213428469811007309_laj5clpk_c.jpg\"><img class=\"aligncenter size-medium wp-image-311\" alt=\"213428469811007309_LAj5cLPk_c\" src=\"https:\/\/coffeeblues.cafeblog.hu\/files\/2013\/01\/213428469811007309_laj5clpk_c.jpg?w=174\" width=\"174\" height=\"300\" \/><\/a>\n\n<em>A megbocs\u00e1t\u00e1s a leg\u00e1ldottabb emberi tulajdons\u00e1g. \u00c9ppen ez\u00e9rt, nagyon nehezen \u00e9rj\u00fck el.'\u00a0<\/em>\n\nVannak azok, akiknek nagyon k\u00f6nnyen megy, \u00e9s mindenki fel\u00e9 mindig pozit\u00edvan tudnak hozz\u00e1\u00e1llni eg\u00e9sz \u00e9let\u00fck sor\u00e1n: Ez ritkas\u00e1g. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban viszont ink\u00e1bb haragtart\u00f3ak vagyunk, mert \u00fagy vagyunk vele, hogy aki egyszer m\u00e1r \u00e1tvert, az t\u00f6bbsz\u00f6r is meg fog b\u00e1ntani minket. T\u00e9nyleg \u00edgy van? Vagy csak mi h\u00fazzunk magunk k\u00f6r\u00e9 egy olt\u00e1rian hatalmas nagy falat, \u00e9s gyanakv\u00f3an n\u00e9zz\u00fcnk mindenkire? Az ember f\u00e9l. Az ember alapj\u00e1ratban f\u00e9l, retteg att\u00f3l, hogy kihaszn\u00e1lj\u00e1k, hogy b\u00e1ntani fogj\u00e1k, \u00e9s hogy elhagyj\u00e1k. A saj\u00e1t kis v\u00e9delmi rendszere m\u00f6g\u00f6tt biztons\u00e1gban \u00e9rzi mag\u00e1t, t\u00e1rsas\u00e1gokba j\u00e1r, nevet, besz\u00e9l, de senkit sem von bele igaz\u00e1n az \u00e9let\u00e9be. Neki \u00edgy a term\u00e9szetes, \u0151 \u00edgy szokta meg.\nMeddig lehet ezt h\u00fazni? A v\u00e9gtelens\u00e9gig, \u00e9s m\u00e9g tov\u00e1bb? Nem nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, de azt hiszem ezt mindenki sejti, aki k\u00f6r\u00fcl v\u00e9d\u0151fal van, csup\u00e1n neh\u00e9z szemben\u00e9zni vele. Ahogy magunkkal is. Hiszen m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nnie kellett egy olyan dolognak, ami miatt a fal kialakult, akkor h\u00e1t hogyan bontsuk le, hogy az megint megism\u00e9tl\u0151dj\u00f6n? Megism\u00e9tl\u0151dhet, nincsen kiz\u00e1rva. De t\u00e9nyleg \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u00e9lelemben \u00e9s bizalmatlans\u00e1g akarunk \u00e9lni?\n\nAzt hittem, ha az embert mag\u00e1ra hagyj\u00e1k, akkor az ellen \u00fagy tud v\u00e9dekezni, ha t\u00f6bbet nem enged a sz\u00edv\u00e9hez mindenkit. Kisl\u00e1ny voltam m\u00e9g, kisl\u00e1nyos \u00e1br\u00e1ndokkal \u00e9s gondolatokkal \u00e9s elsz\u00e1nts\u00e1ggal. L\u00e1thatatlanul ker\u00fclt fel a fal. P\u00e1szt\u00e1ztam a vil\u00e1got, nevettem az emberekkel, de csak nagyon kev\u00e9sben b\u00edztam meg. Azt engedtem l\u00e1ttatni, amit a kirakatban kitettem, ami a felsz\u00edn felett \u00faszk\u00e1lt, de al\u00e1 csak egy-k\u00e9t igaz\u00e1n k\u00f6zel ker\u00fcl\u0151 bar\u00e1tot engedtem. Jobb volt \u00edgy? \u00c9ltem. Nyitott voltam a vil\u00e1gra \u00e9s emberekre \u00fagy, hogy igaz\u00e1b\u00f3l \u0151k nem tudtak m\u00e9lys\u00e9gig mindent r\u00f3lam, de \u00e9n ismertem \u0151ket. A h\u00e1tul \u00fct\u0151je az volt, hogy akik nem voltak szimpatikusak valami miatt, azokkal nem tudtam \u00fagy viselkedni, mintha azok lenn\u00e9nek. Szerettem \u00e9lni, szerettem nevetni \u00e9s szerettem azokat akik k\u00f6r\u00fclvettek, csup\u00e1n meg volt a t\u00e1vols\u00e1g. \u00dagy \u00e9ltem, hogy semmit se b\u00e1njak meg, \u00e9s ezt a mai napig tartani szeretn\u00e9m: \u00fagy \u00e9ltem, hogy ami \u00e9ppen j\u00e1tsz\u00f3dott jelenet, abban sz\u00e1zh\u00fasz sz\u00e1zal\u00e9kban jelen voltam, \u00e9s amikor v\u00e1ltani kellett, \u00e9szrevehetetlen\u00fcl v\u00e1ltottam. J\u00f6ttek, \u00e9s mentek. Mentem, \u00e9s j\u00f6ttek. Az esem\u00e9nyek p\u00f6r\u00f6gtek, \u00e9n pedig forogtam. Az \u00e9let ir\u00e1ny\u00edtott, nem \u00e9n ir\u00e1ny\u00edtottam \u0151t. Majd egyszerre csak kezdtem a feln\u0151ttkorhoz l\u00e9pni, ami ut\u00e1n felvettem a v\u00e9dekez\u00e9si mechanizmust visszat\u00e9rt az \u00e9letembe, \u00e9n pedig hirtelen \u00f6sszezavarodtam bel\u00fclr\u0151l. M\u00e9g magam sem vettem \u00e9szre. Azt\u00e1n kezdtem. A feln\u0151ttkorba l\u00e9p\u00e9s harcolt a gyerekfejjel: hangulatok ingadoztak, indulatok csapongtak, term\u00e9szet csapott \u00e1t zajosba \u00e9s \u0151rj\u00edt\u0151be, \u00e9s a bizonytalan verekedett meg a bizalommal. Majd elt\u0171nt, \u00e9s a fal megint felker\u00fclt, b\u00e1r az nem tud felker\u00fclni, ami m\u00e1r fent volt: meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt, de ingadozott. \u00c9rezni lehetett, ha j\u00f6n egy kisebb vihar, romba d\u00f6nti. \u00c9s j\u00f6tt. Egy \u00fajabb szakasszal az \u00e9letemben. Egy \u00fajabb \u00fatra l\u00e9p\u00e9ssel. M\u00e1r tiszt\u00e1n l\u00e1tom, mi\u00e9rt j\u00f6tt: hogy megtanuljak nem menek\u00fclni, hanem szemben\u00e9zni. Hogy megtanuljam egyens\u00falyba helyezni a vil\u00e1got \u00f6nmagammal. Hogy \u00f6nmagamat elfogadjam \u00e9s megismerjem. Hogy megtanuljak elengedni, \u00e9s nem csak integetni, hanem \u00e1t is \u00e9rezni. Hogy megtanuljam, nem sz\u00e9gyen ha f\u00e1j valami s\u0151t, emberi sz\u00fcks\u00e9glet hogy f\u00e1jjon, mert az visz el\u0151r\u00e9bb az \u00e9letben, az er\u0151s\u00edt meg: hozz\u00e1d tartozik. Hogy megtanuljam, hogy nem csak mondani kell, hanem tenni is \u00e9rte. Hogy megtanuljak \u0151szint\u00e9n \u00e9lni, \u00e9s hogy mindent \u00e1t kell \u00e9lni mindenest\u00fcl. Hogy megtanuljam az eml\u00e9kek nem ellens\u00e9gek, hanem bar\u00e1tok: \u0151k alkotnak minket, \u00e9s ha haragszunk, ha elutas\u00edtjuk, akkor igaz\u00e1b\u00f3l saj\u00e1t magunkat utas\u00edtjuk el. Hogy megtanuljam,\u00a0 'a t\u00fcrelem t\u00e9nyleg r\u00f3zs\u00e1t terem'. Hogy megtanuljam, az \u00e9letben az apr\u00f3s\u00e1gokra kell odafigyelni \u00e9s k\u00f6vetni, nem csup\u00e1n a nagyokra. Hogy megtanuljak b\u00edzni. Hogy megtanuljak \u00f6nzetlen lenni \u00e9s er\u0151s. Hogy megtanuljak hinni: \u00e1tengeded magad neki, \u00e9rzed, kitisztulsz, \u00e9s tudni fogod hogy soha sem vagy egyed\u00fcl.\n\nIgen, \u00e1t kell \u00e9lni \u00e9s mindenkire haragudni kell, akire csak tudsz. Igen, hagynod kell hogy rosszul legy\u00e9l, \u00e9s s\u00edrj\u00e1l amikor \u00fagy \u00e9rzed. \u00dcv\u00f6lteni akarsz a t\u00e1ncparkett k\u00f6zep\u00e9n? Egym\u00e1s ut\u00e1n akarod sz\u00edvni a cigarett\u00e1t, \u00e9s a buszon zokogni mik\u00f6zben a Duna mellett haladtok el este? Tedd meg. Ha visszaszor\u00edtod, ha k\u00e9nyszer\u00edted saj\u00e1t magadat arra, hogy boldog legy\u00e9l \u00e9s mosolyogj, akkor csak m\u00e9g jobban a g\u00f6d\u00f6r alj\u00e1ra s\u00fcllyedsz. \u00dagyis meg fog t\u00f6rt\u00e9nni az \u00f6sszees\u00e9s, az ellen nem tudsz elmenek\u00fclni, mi\u00e9rt nem n\u00e9zel vele farkasszemet \u00e9s leszel t\u00fal rajta min\u00e9l hamarabb? F\u00e9lsz \u00e9s rettegsz \u00e9s nem tal\u00e1lod a helyedet s\u0151t, m\u00e1r azt sem hogy ki vagy. Add \u00e1t magad neki, ne k\u00fczdj mert akkor csak m\u00e9g rosszabb lesz. Tudatos\u00edtsz \u00f6nmagadnak, hogy minden rendben lesz, mert rendben lesz, csak hinned kell... Saj\u00e1t magadban. Minden ember \u00f6sszeomlik a legnagyobb v\u00e1lasz\u00fatja v\u00e9g\u00e9n, hogy egy \u00faj \u00e9nj\u00e9vel \u00d6nmaga ismer\u00e9s\u00e9vel l\u00e9pjen r\u00e1 a k\u00f6vetkez\u0151 szakaszra.\n\n\u00c9s amikor saj\u00e1t magadban megtal\u00e1ltad a lelki b\u00e9k\u00e9t \u00e9s egyens\u00falyt, csak onnant\u00f3l tudsz megbocs\u00e1tani. Els\u0151nek magadnak kell, hogy mindenkinek k\u00e9pes legy\u00e9l. Ez a boldog ember titka. A megbocs\u00e1t\u00e1s: amikor m\u00e1r csak azt veszed \u00e9szre, hogy ha emberekre gondolsz, a m\u00faltadban \u00e9s a jelenedben egyar\u00e1nt, akkor mosolyogsz \u00e9s szeretet k\u00fcldesz fel\u00e9j\u00fck.\n\n<em>Mindent magadban kezdj el, csak \u00fagy v\u00e1lthatod meg a vil\u00e1got, hogy ismered \u00f6nmagadat.'<\/em>\n\n&nbsp;","type":"rich"}