Bőrödön viseled,
Társadalmi Konstrukciók vizuális kódjai’ című kiállítás megnyítója.
Szeptember 29-én volt egy igazán teltházas megnyitó a CAPA Központban. A “hazai fotósszakma krémjének az elmúlt húsz évben készült munkáiból válogattak’. Oltai Kata, művészettörténész, és a kiállítás kurátora köszöntötte a vendégeket, a Központ ügyvezető igazgatójával karöltve.
Hogyan építhetjük fel önmagunkat? Hogyan építjük fel saját magunkat a korlátok határain belül, a mások által ránk ruházott tettek és szavak peremén a külvilág felé fordulva? Mik azok a dolgok, amik belénk égnek? Mik azok, amikkel kifejezhetjük magunkat?
Király Tamás divatbemutatójába cseppentünk bele, Tereskova koncert képei és az egyik interjúja volt kinyomtatva a falra téve mutatta meg, hogy “igen, valahogy így kéne. ez a szabadság az, ami hiányzik?”
Hajdú D. András képei, Koronczi Endre, Cseke Csilla, Mitro Lilla és megannyi mindenki képeit állították ki. Mindenkinek mást fognak jelenteni, mégis ugyanazt.
A test, ami a miénk. A test, ami a média eszköze. A test, ami a megbélyegzés központja. A test előtte és utána. A test, ami lehetne. A test, amit öltöztetünk, de mégis hogyan? Hogyan hat ránk a szubkultúra, a társadalom? Hogyan befolyásolja a társadalom a különböző korszakokban létrejövő divatot?
Megtalálható természetesen Urbán Tamás: tetőtől-talpig tetovált, a nyolcvanas években készült “Pillangó” sorozata is. Vagy a szépségkirálynő választás, aminek a képeit nézve olybá tűnik, mintha valami elvetemült, szexista bulit fotóztak volna le. Rendőrségi fantomfotók, börtön képek – megbélyegzed magad, és ezért minden kikerül a testedre. Egyetlen egy szó mennyi mindent képes megmutatni az emberről!
Nálunk dől el minden, vagy a társadalom hatására leszünk azok, akik vagyunk? Mennyire hat ki a társadalom az egyénre? Mennyire egyéniség az… de egyáltalán mi számít egyéniségnek?
Helyszín: CAPA Központ
Képek: saját.
– a “Fekete Lyuk” nevű hely –
(megjegyzés: amikor hazajöttem és megmutattam a képeket, az anyukám már ennyiből is felismerte, hogy ez bizony a Fekete Lyuk. Anno ez volt a nyolcvanas évek főhelye.)
–
(megjegyzés: ha ebben megláttam anyukámékat, akkor vajon más fiatal is a sajátját? 😀 #lehetneegykisjáték #kitlátszaképen jelige. )
– Nagy Kriszta, avagy Tereskova –
Kilenctől, a “Lopunk” nevű zenekar adta meg a kiállítás végső hangulatát, amit egy pohár bor mellett rendkívül élveztél. Milyen számok voltak? Elég ha annyit mondok, hogy SexPistols…? Érezni lehet, hogy csak jó lehetett. Ez is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: