Relax with wine

“Én még nem is éltem máshol”.

(forrás: http://czinkif.wordpress.com ) – Éreztél már valaha szívfájdalmat, olyan Isten igazából? – Amikor a szovjet felment az űrbe, s azt mondta, hogy ő sehol nem lát egy árva Istent sem, az pokolian fájt. Igen, ez a jó szó rá, pokolian. Nem tudom visszaadni szó szerint a szavakat, hiszen a szó szerinti visszaadás csak azoknak sikerül,… Tovább »

Talks about.. XYZC.

‘Mindenkinek az életében kell, hogy legyen legalább egy ember, akiért a világ végére is elmenne és bármit megtenne. Ez a feltétel nélküli szeretet az igazi barátság. Ha van az életedben egy igaz barátod, nyugodtan tarthatod magad szerencsésnek. Ha téged tart valaki igaz barátnak, még szerencsésebb vagy.’ (YehudaBerg; mai). .Azt akartuk, hogy fájjon. Azt akartuk, hogy… Tovább »

Person, who loves the past, present, future.

.Ahogy a keleti pályaudvar oldalánál sétálsz, a buszmegállóhoz közelítve, de még a zebra és a burger king között, halk de mégis erős hangok mellett mész el, akik Cigaretta!Cigarettát? skandálnak. Drága lett a cigaretta, nemzeti dohánybolt lett, felébredt a fekete piac. Hatalmas tömeg, nagy hangok, mégis ez az a hely, ami Budapest, ami bemutatja az éppen… Tovább »

Bouquet .. reality .

Talán tényleg így van. Talán, ha egy nőnemű eldönt és kinéz valamit, valakit, akkor azt addig nézi, amíg meg nem szerzi magának. Lehet, hogy aztán egy nap után el is felejti, de megszerzi, ebben biztosak lehetünk. Ha ő nem akarja, a hímnemű lény bármit tehet, ez bizony vesztes pálya lesz. Múlhatnak a napok, a hónapok,… Tovább »

Under coffee with..

.Mindent elrontottál. Suttogom most, alig hallhatóan, talán nem is lehet hallani, csak gondolom, de suttogom feléd ezt a mondatot. Nem is vagy itt, ideképzellek csupán. Arcod, kezed, tested, hétköznapi öltözetben azzal a nagy táskával. Ideképzellek. Így múlnak el hetek, hónapok, majd évek, hogy egyre jobban semmit sem tudok rólad, te sem rólam, egyikünk se tud… Tovább »

Úgy sem merik megtenni.’ ~ Danton halála, Alföldi rendezésében.

Vígszínházba jött a Nemzeti. Néző és színész nem létezett többet, mi voltunk, összességében volt mindenki minden és semmi sem.  A különállóság egybenyílt. Páholyokból, erkélyekből lógtak a szerepet mondó színészek, köszöntek nekünk jó estékkel, hozzánk is szóltak, ott voltak köztünk, hogy éreztessék azt, amiről éppen szó van.  Sosem a főbb hatalom kér fényt, ők mintha azok… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!