(most egy kis szosszenet az ujonnan irodo konyvembol..benne lesz).
' Megtanitottal szeretni, es arra, hogy ne feljek magamban hinni. Kivulre olyan volt, mintha totalisan hittem volna, de belul allandoan izgultam ha peldaul eloszor talalkoztam valakivel, hogy vajon mit fognak szolni es milyen lesz. Feltem a reakcioktol, pedig nem mutattam ki annyira, hogy mindenki lassa. Beszeltem, a csillagokat is lebeszeltem az egrol, es nevettem: olyan voltam, mint egy lufballon. Szalltam a szeleburdi szarnyon sosem megallva konnyeden es semmin nem ragodva. De belul mardosott valami; feszultseg? Kitorni vagyas a zonabol? Azt hiszem, ezt igazan nem lehet tudni. Ott voltal, tanitottal… elkezdted. Elkezdeni valamit mindig nehez, de te ott voltal es segitettel, es be tudtam fejezni. A komfort-zonan kivul tudok mar lenni, mar nem mardos szet valami belul es mar nem jatszom a nap hetvenket orajaban. Befejeztem a lecket. Mondd, ugye buszke vagy ram?
Befejezetlen babu helyett befejezo ember lettem. Almok, valosag, zonan kivuli elet; befejeztem valamit, ami felnotte tett – kinovunk sok mindent, es pont ez tesz minket naggya.
Ugye buszke lettel ram…? Meg ezer meg ezer kaland es feladat var ram, hiszen elottem az elet, de ezt sikerrel zartam. Erot ad. Elkezdtuk, es sikerult befejeznem: az ut rogos volt, neha en sem hittem volna hogy valaha latni fogok meg fenyt, de megvan. Csak mosolyogj, es megertem. '
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: